Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. tavasz (6. évfolyam, 1. szám)

Társművészetek

1994 és 2010 között 16 éven át voltam aktív részese, kórusvezetője a megyei kórusrendez­vényeknek (az egykori Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola, majd Nyíregyházi Főiskola Nőikarát, később Gaudemus Kórusát irányítva), azóta pedig zsűritagként, zsűrielnökként, szak­mai tanácsadóként veszek részt az eseményeken, mintegy „kívülről” szemlélve a kórusok, kar­nagytársaim munkáját. A közel 30 év alatt láttam és megtapasz­taltam, mit jelentenek egy amatőr felnőttkórus életében az évről-évre, vagy kétévente visszaté­rő események, hogyan dolgoznak az énekkarok, hogyan alakulnak át, újulnak meg, küzdenek meg a nehézségekkel. Az értékelések, baráti beszélge­tések során megfogalmazott tanácsaimmal min­dig jobbító, az előadást tökéletesítő instrukciókat próbáltam adni, a legfontosabbnak a produkció továbblendítését tekintettem, az együtt éneklés minél teljesebb megélését. A hangverse­nyek során jegyzeteltem, konkrét művekhez fűztem megjegyzéseket. Ez év január 25-ére azonban olyan meghívást kaptam a mátészalkai Zenebarátok Kó­rusától, mely lehetőséget adott a globális értékelésre, szakmai meglátásaimnak a kóru­sokhoz és a rendezvény egészéhez fűződő megfogalmazására. A Magyar Kultúra Flete rendezvénysorozat keretében szervezett kórustalálkozón másként jegyzeteltem. Azokat a benyomásokat rögzítettem, amelyeket az énekesek, karnagyok közös produkciói köz­vetítettek, arra koncentrálhattam, amit a színpadra fellépő énekesek arca és énekhangja tolmácsolt. Bár az idei a hetedik volt a Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett mátészalkai kórushangversenyek sorozatában, számomra az első alkalom volt. Némiképp meglepetést okozott a forgatókönyv, ugyanis nem szokványosán indult a rendezvény. Dr. Juhászné dr. Kicsák Marianna, Mátészalka Város alpolgármesterének köszöntője után a magyar Him­nusz szólalt meg a résztvevők összesített kórusa előadásában, majd egy Reményik Sándor vers után Lőrincz Szilveszter vezényelte saját, FöIs pállott a páva című művét. Az összkari megnyilvánulás hagyományosan a kórusrendezvények utolsó mozzanata szokott lenni, a Magyar Kultúra Napjához tervezett újszerű nyitány azonban méltó felütést adott a nem­zeti összetartozás évéhez is kapcsolódó eseménynek. A mátészalkai Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színházban a Megyei és Határmenti Kórusok Találkozóján résztvevő 9 kórus a következő sorrendben mutatko­zott be: Zenebarátok Kórusa (Mátészalka), a házigazda, főszervező szerepében Pro Ecclesia Énekkar (Nagykároly) Adám Jenő Pedagóguskórus (Mátészalka) „Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik, hogy létezik. ” (Sütő András) M esti ívó VII. Megyei és határ menti kórusok találkozója a nemzeti összetartozás évében 72

Next

/
Thumbnails
Contents