Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. tavasz (6. évfolyam, 1. szám)

Tanulmány, recenzió, kritika

Bartalis-Bán Judit

1958-ban született Kolozsváron. Orosztanár, egyetemi adjunktus. Szülővárosában él.

BARTALIS-BÁN JUDIT Határtalan magyar irodalom

(Bc3rpaHiiHHaH neHrepcKaa AirrepaTypa) Összeállította: Fűzfa Balázs Felelős kiadó: Rubovszki Éva Fordította: Natalja Bolotova Budapest, 2019.

A kötetben foglalt hat tanulmány átfogó betekintést nyújt a Magyarország határain kívüli magyar közösségek irodalmába, választ szolgáltatva arra a kérdésre, hogy ezen irodalmak részei-e a nagy magyar irodalomnak, vagy sem. A szerkesztő azon meggyőződésének ad hangot Előszavában, hogy a cikkekben szereplő személyek nemcsak magyar nyelvű irodalmat alkotnak, de hozzájárulnak a magyar irodalmi kánon alakításához is. Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Sütő András, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Markó Béla, Kovács András Ferenc, Gion Nándor, Tolnai Ottó, Balia D. Károly szerzők, valamint Bori Imre, Bányai János Thomka Beáta, Grendel Lajos, Láng Gusztáv, Kántor Lajos, Cs. Gyánesi Éva, Szabó T. Attila irodalomtörténészek nélkül a magyar irodalom, a „nagy irodalmi kánon” nem lenne ugyanaz. Mi több, Szilágyi Domokos progresszivitása, Tolnai Ottó alkotói függedensége, Bori Imre, Bányai János tudományos gerincessége, újszerűsége a Vajdaságban, Szabó T. Attiláé és Láng Gusztávé Kolozsváron, jelentős mértékben megelőzték a „Központot”.

Bence Lajos cikke — A Mura mente irodalma (arcok, alkotások, nemzedékek) a Muraköz irodalmi életének sajátos vonásait mutatja be. Már a tanulmány legelején leszögezi a szerző, hogy a lendvavidéki kultúra és irodalom megnyilvánulásai a múltban is, a XX. században is vallásos, majd ideológiai késztetésre tekintenek vissza. A XVI. század közepén a protestantizmus hatására olyan művek jöttek létre a lendvai műhelyben, amelyeket a magyar prédikációirodalom legértékesebb alkotásaiként tartanak számon. A XX. századi szocialista ideológia pedig alapjául szolgált az egész korabeli irodalmi folyamatnak.

A világi irodalom első megnyilvánulásainak, a posztillák műfajában, maradandót alkotott az Alsólindvai Kultsár György, valamint a Bánffy család szolgálatában álló Tőke Ferenc. A XVI. század mostoha körülményei között az al-47