Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2020. tavasz (6. évfolyam, 1. szám)

Szépirodalom

vagy akár ismeret, eltöröltetik. Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás. De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.” Két szó, mely felborítja a mondat jelentését: a de és a vagy. A héber szöveg az alábbi: „mert a prófétálások teljesülnek, és a nyelvek elfogynak, és a tudás nincs többé”. Egymá­sutániság van benne, nincs benne de és vagy szó, mert nem szakítja meg a folytonosságot ütközéssel. A de és vagy szó töri meg az egészet, részekre bontja, mely két szó a helleniz­mus kedvelt szava, mely szembeállítja a rációt az érzéssel, az anyagi világot a szellemivel. Ellentétben a zsidó gondolkodással, mely az egészet folytonosságában, egységében mutat­ja és éli meg. A szeretet 15 tulajdonságának felsorolása után jön a de, mely úgy hat, mint ami megtöri ezt a folyamatot. A héber szöveg nem ütköztet, hanem tovább visz s kiteljesít prófétálással, nyelvekkel, tudással. E háromra a Károli fordítás azt mondja: „eltöröltetik”, holott beteljesedik. A héber fordítás tovább: „Mert kis részt ismerünk, kis részt prófétálunk. És mikor eljő a tökéletesség, mindezek a kis részek felcserélődnek, megváltoznak”, tehát semmi sem tö­röltetik el, hanem felcserélődik valami másra, megváltozik, átalakul, megújul, továbbmegy. S nézzük tovább a szöveget: „Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint a gyermek, úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy értettem, mint gyermek, minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat”. Szólni, gondolkodni, érteni — három sík: fizikális, lelki és szellemi. Az „elhagytam” szónál a megtagadni, felhagyni, megszüntetni, elvonni magát valamitől, fogadalmat telje­síteni kifejezések szerepelnek. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre, most rész sze­rint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem”­­vagyis: mert most tükörben és rejtvényekben látunk, és akkor szemtől szembe fogunk látni: most kis részt ismerek, és akkor úgy fogok ismerni, ahogy engem is megismertek. A tükör jelentése nem más, mint az isteni megjelenés, kinyilatkoztatás, a meglátott alakja, külseje valaminek. A rejtvény pedig a kérdésekre, a megfejtendő dolgokra vonatkozik. Vagyis kérdésben és kijelentésekben látunk. „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három, ezek között pedig a legna­gyobb a szeretet”. Itt nem mennyiségi és minőségi megkülönböztetésről van szó. A héber szöveg az alábbi: „Most megáll ez a három: hit, remény, szeretet, és a legnagyobb bennük a szeretet”. Megáll, azaz fennmarad a hit, vagyis a hűség, a bizonyosság. A remény, a rendelt idők kivárása, hogy beteljesedjen isten ígérete. S a szeretet, mely önmaga fenntart min­dent. Szeretet nélkül hit és remény nem tud megállni, mert ez élteti a reményt és a hitet. A legnagyobb azt is jelenti, hogy növekszik, vagyis folyamatban van, folyamata van. Növeli a reményt, a hitet, és így növeli önmagát. Aki szeretetben él, ebben a növekedésben él. 19

Next

/
Thumbnails
Contents