Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2019. tél (5. évfolyam, 4. szám)

Szépirodalom

a párbeszédre, szerepekre és cselekményre épülő színházat és a folyamatos játékidőt. Ellenszínháza nyelvközpontú, a beatzene hangzó elemeivel átszőve. Játékidőnek a jelent választja, játéktérnek pedig a tényleges színpadot, szereplője csupán négy beszélő férfi. A színházkritika és általában az irodalmi recepció mindezt feltételekkel tudta befogadni, és nem szűkölködött elmarasztaló ítéletekben: „Handke művészileg anarchista”, „a szellem akrobatája”.

Irodalmi alkotásaihoz hasonló sokkot váltott ki Handke kilencvenes évekbeli politikai állásfoglalása a jugoszláviai háború kapcsán. Szerbia pártjára áll, elítéli a NATO bombázásait és beszédet mond a háborús bűnös Slobodan Milosevic temetésén. Ezt követően sok olvasója elfordul tőle, a Comédie Francaise leveszi műsoráról a színdarabját. A sorozatos tiltakozások miatt lemond a Heinrich Heine-díjról is. Idén a Nobel-díj odaítélésekor ismét fellángolnak ellene a korábbi vádak. Peter Handkét, a német nyelvű irodalom fenegyerekét különösebben nem izgatják a bírálatok sem a szakma, sem pedig a közvélemény részéről. Továbbra is az általa veszélyeztetettnek tartott dolgok felkarolása és megmentése foglalkoztatja, a régi vehemenciával kérdezi újra: „Ki meri azt mondani, hogy már teljesen felfedezték ezt a világot?” Erre a kérdésére választ adhat a teljes életmű, melyet 2018-ban jelentett meg a Suhrkamp Könyvkiadó.

Magyarra a hetvenes évektől egyaránt fordították verseit és novelláit. Fordításkötetek: Átismétlés; Gyerektörténet; Vágy nélkül, boldogtalan; Végre egy kínai; A kapusfélelme titenegyesnél. Magyar fordítói: Tandori Dezső, Bor Ambrus, Györffy Miklós, Adamik Lajos, Szijj Ferenc, Tatár Sándor és Weiss János. Folyóiratunkban három rövidprózáját közöljük Veres István fordításában, ízelítőt adva Peter Handke írásművészetéből. A lefordított szövegek német eredeti változatai különböző antológiákban jelentek meg, és magukon hordozzák a hatvanas években megújuló német irodalom modern, neoavantgárd korszakának a stílusjegyeit.

18