Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)
Események, évfordulók
elviselhetőbb lett a legvidámabb barakk. Egyszer még Kádár János is megtekintette. Demján kísérgette, és bár akkoriban még simán rá lehetett gyújtani a boltokban, de a Skálában nem, és amikor a pártfőtitkár rá akart gyújtani, Demján egy gyors mozdulattal kiütötte a kezéből a cigarettát. Kádár nézett egy nagyot, de Demján elmagyarázta, hogy olyan a tűzjelző berendezés, hogy ha rágyújtott volna, a nyakukba kaptak volna egy nagy csomó vizet. Újszerű volt a tűzjelző, de újszerű volt az árukínálat is, ahogy az is, hogy a bolt önkiszolgáló volt és nem eladók szolgáltak ki a pultnál. Vár a párt! A hetvenes-nyolcvanas éveknek is megvoltak a gazdasági sztárjai, csak ők még a pártrendszer viszonyain belül. Demján Sándor (Skála), Horváth Ede (Rába) és Burgert Róbert (Bábolna) voltak a kor sikervállalkozói, pártkongresszusokon mutogatták őket, még az is felmerült, hogy Demjánt meghívják miniszternek, vagy a központi bizottságba. Demján élete végéig nem tagadta meg soha Kádárt, bevallottan nagyon kedvelte, sőt tisztelte, de miniszter nem akart lenni. Saját elmesélése szerint ez úgy történt, hogy Kádár elment hozzá az S-Modell üzletbe (amely az egyre nyíló butikoknak állított versenyt), hogy felkérje belkereskedelmi miniszternek. Előre le volt egyeztetve, hogy az üzletben konyak is lesz. Kádár emelte a poharát, mondta hogy ő koccintana az új miniszterére. Demján nem utasította vissza, de elkezdett szónokolni a nagy megtiszteltetésről és a verseny fontosságáról, elmagyarázta, hogy ő azt kérné, hogy legyen még egy belkereskedelmi miniszter, hogy kiderüljön, hogy melyikük a jobb. Végül nem lett miniszter. Az MHB Bankban A rendszerváltás előtt pár évvel megalakult a kétszintű bankrendszer és az első bankok témaportfóliókat kaptak. Az ipari portfolióval rajtoló MHB Bank élére a Pénzügyminisztérium kifejezetten nem banki, hanem üzleti háttérrel bíró szakembert keresett. Ez lett Demján, aki 1986 és 1990 között volt a Magyar Hitelbank elnöke. Sokan vitték oda a pénzüket, mert volt bizalmuk az új bank és az ismert üzletember iránt, de Demján valójában soha nem lett bankár. Erre maga is így emlékezett: „én az MHB élén is egyszerű kereskedő maradtam, csak ott éppen pénzzel kereskedtem” — mondta egyszer. De azért valójában mindig is büszke volt az általa finanszírozott, vagy megmentett nagy magyar cégek jó ipari teljesítményére, az Ikarusra, a Videotonra, vagy a jobb mezőgazdasági cégekre. Ráadásul Demján még egy fontos barátságot szerzett az MHB-ban, a titkárát ugyanis úgy hívták, hogy Csányi Sándor. A törekvő fiatalember pár évvel később már fontos üzlettársa lett a befektetéseiben. Suli Sorossal Demján Sándor maga őskonzervatív volt, nem értett a technológiához, soha nem használt számítógépet, mindent tudó titkárnőkkel vetette körül magát. Ám még a rendszerváltás előtt, barátjával, Soros Györggyel elsőként nyitott Budapesten menedzserkép-105
