Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)
Események, évfordulók
Brückner Gergely 1973-ban született Budapesten. Újságíró. Szülővárosában él. BRÜCKNER GERGELY Demján Sándor (1943-2018) Lelencgyerekből multimilliárdos Börvely, Etyek, Tác, Tatárföld, Budapest és Las Vegas. Demján Sándor, a sikeres üzletember életének fontos helyszínei, amelyek talán kevésbé ismertek, mint céges állomáshelyei, mementói: a Skála, a Magyar Hitel Bank, vagy a TriGránit. Demján Sándor egy kőkemény, autoriter, munkamániás főnök volt, ugyanakkor egy mindig felfelé törekvő, nagyon korrekt és jóérzésű ember is. 2018. március 26- án, életének 75. Evében hunyt el. Demján Sándor, Magyarország egyik legsikeresebb és legvagyonosabb üzletembere sok vállalkozásban volt érdekelt, temérdek maradandó épületet és alkotást hagyott hátra. Ő maga mindig is csak kereskedőként aposztrofálta magát, még ha maga az áru sokszor változott is. A rendszerváltás előtt nagyon élt, kiismerte magát az „átkos” viszonyai között, mégis az éttermei, a Skála és az MHB Bank vezetésével egy kicsi nyugati mentalitást is hozott a szürkeségbe. Rendszerváltás utáni éveiben már nagyban játszott, hatalmas látványberuházásokkal, kulturális létesítményekkel, bevásárlóközpontokkal szórta meg a régiót, rengeteg pénzt keresett, és az új világban is mindig megtalálta az utat a politika és az üzlet első soraihoz. O maga talán a Prima Primissima díjak megalapítására volt a legbüszkébb. Emlékező írásunkban azonban nem annyira hagyatékát, vagy az üzleti teljesítményét szeretnénk számba venni, hanem inkább - elsősorban tőle hallott történetek alapján — emberi tulajdonságait, életének meghatározó élményeit. Erdélyi gyökerek Demján Sándor, a későbbi üzletember erdélyi származású. 1943-ban a Szatmár megyei Börvelyben született. Pár évvel korábban székely felmenői, vagy harminc másik székely családdal együtt elhatározták, hogy kivándorolnak az Egyesült Államokba. Ám az 1940. augusztusi második bécsi döntés közbeszólt és egyfajta lehetőséget teremtett a szegény családoknak. A döntés rendelkezéseinek értelmében Magyarország visszakapott több mint 43 ezer négyzetkilométert Romániától. 101