Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)
Események, évfordulók
KUSTÁN MAGYARI ATTILA Markó Béla: az erdélyi magyarságnak nem volt B terve az utóbbi száz évben Kustán Magyari Attila 1985-ben született Sepsiszentgyörgyön. Újságíró. Kolozsváron él. Erdély sajátos helyzetéhez sajátos megoldásokra van szükség, a transzilvanista politika ezért fontos számunkra — fogalmazott Markó Béla az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) zeteváraljai Edzőtáborában. Ha az elmúlt száz évre gondol vissza, az az érzése, hogy nem volt B terve az erdélyi magyarságnak a különböző kihívásokra. A napokban, Romsics Ignác Erdély elvesztése c. munkáját olvasva ez a meggyőződés csak megerősödött benne: integritásban gondolkodtak a magyarok, azaz vagy mindenestől a Trianon előtti állapotok fenntartásában vagy a megállapodás hiányában. 1848-ban is azért alakultak ki konfliktusok, mert nem sikerült megérteni, hogy egy sajátos erdélyi helyzetben figyelembe kell venni ezeket a sajátosságokat, például a nem a magyarok javára álló demográfiai valóságot. Később újra volt esély: az Eötvös-féle nemzetiségi törvény ebbe az irányba vitte volna a dolgokat, de 1907-ben mindent elrontott az Apponyi-féle megszorító törvény. Fel kell tehát tenni a kérdést, hogy mit értünk transzilvanizmus alatt — hangzott el. Eredetileg nem annyira politikai mint kulturális, művészeti, irodalmi területeket érintő fogalomról volt szó, amely Kós Károly és Bánffy Miklós nevéhez fűződik. Kós harmadmagával fogalmazta meg a Kiáltó szót, amelynek lényege, hogy Erdély sajátos entitásként olyan kihívásokkal szembesül, amelyre sajátos megoldásokat kell keresni, és önálló erdélyi magyar közösséget. Ez önálló politikát is feltételezett, de elsősorban nem erre gondoltak, hanem a saját kulturális intézményrendszerre, oktatásra és így tovább. Ez a két világháború között sikeres is volt, a politika azonban félresiklott Markó megítélése szerint — hiszen egyesek nem tudtak egységes politikai fellépést megvalósítani, gyengének bizonyultak Bukarestben és a nemzetközi porondon is. 1989 decembere után, amikor létrejött az RMDSZ, hosszú viták zajlottak alapvető elvi kérdésekről, és amit Kós Károly és társai érvényesített korábban, az most a politikában is megjelent: az egységes politikai fellépés. Ez 99
