Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. ősz (3. évfolyam, 3. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
ZOLTÁN-BORZOVÁN ESZTER Az Elő Kövek Alapítvány hatása a nagyecsedi cigányok vallásosságára Zoltán-Borzován Eszter 1983-ban született Mátészalkán. Néprajzkutató. Szülővárosában él. A cigány hagyományok kutatása során jelentős kérdésként merül fel a magyarországi kisegyházak hatása egy lokális közösség etnikai csoportjaira. Erre vonatkozóan egy észak-kelet magyarországi településen az Elő Kövek Alapítványod végeztem felmérést 2009-től. Témaválasztásomat azon tény mellett, hogy az egyház jelenleg létszámában növekvő tendenciát mutat, indokolja még az az érdekes jelenség is, hogy az említett gyülekezet 90%-a cigány származású. A településen megfigyelhető, hogy a korábban jellemzően görög katolikus oláh cigányság nagy számmal csadakozik ehhez a gyülekezethez. A református magyar cigányok inkább a Jehova tanúihoz csadakoznak, ha elhagyják eredeti egyházukat, de a vizsgált gyülekezetben is megtalálható néhányuk. Ahhoz, hogy árnyaltabb képet tudjak adni erről a folyamatról, szükségesnek tartom, hogy írásomban kitérjek a települési viszonyokra, a gyülekezet felépítésére, vallásos életére, és a vallásosság és identitás kapcsolatára. A kutatás megkívánta a terepen való aktív, rendszeres részvételt, ami bepillantást engedett a gyülekezet életébe. Az aktív részvétel, a közösségbe való beépülés mindazonáltal felveti a kutató objektivitásának kérdését - hiszen ahhoz, hogy elfogadjanak, engedjenek belelátni gyülekezetük rendkívül zárt életébe, bizonyos szintig be kell épülni a tagok közé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutató nem tartja meg a kellő távolságot, viszont jelentheti azt, hogy a kutató nem zárkózik el a gyülekezet tagjaitól, azok vallási meggyőződésétől, elhiszi nekik azt, hogy amit átélnek, megtapasztalnak, az a valóság. Elfogadja a gyülekezeti tagok személyes látásmódját, hogy megértse azt. Úgy gondolom, hogy ez a jelenlét szükséges velejárója, hiszen a kutató és a terep kölcsönhatása elengedhetetlen. Kutatásom tehát a résztvevő megfigyelésen alapul, de felhasználtam a gyülekezeti tagokkal, a településen szolgáló történelmi egyházak papjaival, és más egyházhoz tartozó cigány emberekkel készült interjúkat, beszélgetéseket, az általam az istentiszteleti alkalmakon készült videó- és fényképfelvételeket is. Vallási szempontból a város tarka képet mutat: 55
