Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. tavasz (3. évfolyam, 1. szám)
Történelem
GINDELE ROBERT Rómaiak, szarmaták, germánok és az Ördög-árok Gindele Róbert 1973-ban született Nagykárolyban. Régész, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa. A Kárpát-medence egyik monumentális építménye az ún. Csörsz- vagy Ördög-árok, mely egy az Alföldet körülölelő és védő sánc- és árokrendszer, melynek építését nagy valószínűséggel a Kr. u. 4. századra keltezik a kutatók. A leginkább elfogadott elmélet szerint Nagy Konstantin római császár idején az Alföldet lakó szarmaták a rómaiak szövetségét és védelmét keresték az egyre erősödő germán nyomás ellen. Ekkor, valamikor 324 és 337 között római mérnökök irányításával folyhatott a munka, aminek során mai számítások szerint mintegy 10-15 millió köbméter földet mozgattak meg. Az ellenség felőli oldalon volt egy árok, melyből a kitermelt földet a védett részen halmozták föl, megdöngölve és megerősítve a szétázás és elcsúszás ellen. Az árok szélessége a talajviszonyoktól függően 5-8 méter volt, mélysége meghaladta helyenként a 4 métert is. A védmű a mai Budapest szomszédságából indul keleti irányba, valahol Nyíregyháza környékén fordul dél/ délkeletnek, aztán az Alföld peremén fut Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék területén, majd Szerbiában zárul a Dunánál. Több helyen két vagy három párhuzamos védmű szakaszt is emeltek. A védművek hossza összesen 1260 km. A Kárpát-medence geopolitikai kontextusa Nagy Konstantin uralkodása idején igen komplex képet mutatott. Az Alföldet ekkor immár majdnem három évszázada a keleti sztyeppékról bevándorló szarmaták lakták. Kezdetben az 1. században a jazig törzs telepedett be, majd folyamatosan újabb és újabb népcsoportok érkeztek, melyek közül a legjelentősebb a testvérnép a roxolánok. Az évszázadok során a szarmaták szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak a Római Birodalommal, anyagi kultúrájuk számos római jellegzetességről árulkodik. Temetőiket és nagy kiterjedésű telepeiket főleg az utóbbi két évtized magyarországi nagyléptékű infrastrukturális fejlesztéseinél folytatott mentőásatásoknak köszönhetően igen jól ismerjük. A szarmatákkal szemben a germánok sokkal ellenségesebb viszonyt folytattak a rómaiakkal. A 270-es években az egykori római Dáciát ekkor a gótok birtokolták, akik Erdélyből a Maros völgyén nyugatra nyomulva támadták az alföldi szarmatákat. A Felső-Tisza vidékén, 89
