Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. tavasz (3. évfolyam, 1. szám)
Történelem
4. Jás^i Oszkár neve sokkal ismertebb a szabadkőművesek sorában, mégis Ferenc volt az első szabadkőműves a családban. 1872. január első napjaiban Magyarország Nagy Oriensének védnöksége alatt Szatmár-németiben megalakult a skót szertartása Remény páholy. Jász} (Jakubovics) Ferencet a páholy hivatalos beik-tatási ünnepélyén, 1873. március 17-én vették jel az I. fokba. Valószínű, hogy csak formális tagja volt a pá-holynak, mert miután az I■ fokba felvették, az évek során nem változtattak ezen. 1877-ben a páholyt végleg elaltatták. Vö. Magyar Nemzeti Fevéltár 5. nagydoboz 9. tétel: A Jánosrendű Nagypáholy és a külföldi páho-lyok ügyei, 1871 -1886, XI, Remény (Szatmár), 1872- 1877 5. Jászt Ferenc fiaira, Viktorra és Oszkárra történik utalás. Vö. Nagykároly, Nagykároly, 1910. november 30., V. évf, 48. szám, 3. o; Nagykároly és Vidéke, Nagykároly, 1910. decem-ber 8., 27. évf, 49. szám, 4. o; Szatmármegyei Közlöny, Nagykároly, 1910. november 2., 26. évf, 48. szám, 3. o. 6. A magát politikai és társadalmi hírlapnak minősítő Heti Szemlét a Szatmáregyházme-gyei Irodalmi Kör alapította és a Pázmány-Sajtó adta ki, tehát a szatmári római katolikus püs-pökség nyomdavállalata. Célja „a katolikus egyházjózan és üdvös elveinek érvényre juttatása volt az újságban közölt írások révén". Vö. http://lexikon.katolikus.hu! 7. A cikk írója azţ állítja, hogy a Magyar Kurírból vette át a páholy megalakulásával kapcsolatos értesüléseit. Vö. Heti Szemle, Szatmárnémeti, 1913. november 12., 22. évf., 46. szám, 4. o. 8. Az Új Szatmár 1912-ben egyetlen politikai lapként indult, radikális nézeteket képviselt, márciustól decemberig csak kevés lapszámot ért meg. A Heti Szemle már a kezdetektől támadta, „nihilista, nemzetközi szabadkőműves, destruktív szellemű napilap”-nak nevezte (vö. Heti Szemle, 1912. április 3., 7. o.) A szabad-kőművesség „vádjára” az Új Szatmár szerkesztői így reagáltak: „Hogy a szabadkőművességről mit ír a kleriká-lis sajtó, arra nem reflektálunk. Azpn kacagunk. De hogy alaptalan a ránk vonatkozó gyanúsítása, azţ sajnáljuk. Már igazán nem szép a szabadkőművesektől, hogy ilyen alaptalanul hagynak bennünket gyanúsítani. Már küldhetnék az «alapot» a gyanúsításhoz Frről az egyetlenegy helyről elfogadnák. ” (Vö. Új Szatmár, 1912. október 26., 1. élfolyam, 175. szám, 4. o.) 9. Az alapítók száma valójában 33 volt. Fd. MNL, Kölcsey Ferenc Páholy Szatmár, Ala-pítótagok, 1913. december 13. 10. Érdekes, ahogyan a Heti Szemle cikkírója próbálta kimagyarázni magát az általa közölt valótlan állí-tások után. Saját pontatlanságáért természetesen a szabadkőműveseket tette felelőssé: ,Az. ifién tévedésnek végeredményben ők az okai. Miért titkolóznak? Az ő szövetkezésük nem tekinthető magánügynek, amely-hez senkinek köze nincs. Ők a közélet legaktuálisabb kérdéseivel foglalkoznak; munkájuk a társadalom leg-életbevágóbb érdekeire vonatkozik. A közvéleménynek tehát joga van tudni azţ, hogy kik a szabadkőművesek és mit akarnak. ” Vö. i. m., 1913. november 19., 47. szám, 4. o. 11. Vö. Szamos, Szatmárnémeti, 1913. november 16., 45. éif., 246. szám, 2. o. 12. Az alapítók többsége a nyíregyházai Szabolcs, valamint a debreceni Haladáspáho-lyokban kezdte szabadkőműves tevékenységét, de e'rkezţek tagok a temesvári Hosonczy és a szegedi Árpád páholyból is. Ld. MNL, Kölcsey Ferenc Páholy Szatmár, Az alapító tagok név-sora. 13. Vö. Szamos, uo. 14. A kiegyezés után, 1868februárjában a beldgyminiszţer engedélyt adott szabadkőműves-páholyok alapítására Magyarországon. Egymás után jöttek létre azangol, illetve francia orientációjú magyarországi páholyok. Ezek egyesüléséből alakult meg 1870-ben az angolszász rendszerhez tartozó 3 fokozatú Jánosrendi Nagypáholy, 1871 -benpedig a francia rendszerű, skót rítust (33 fok) használó Magyarország 86
