Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. tavasz (3. évfolyam, 1. szám)

Szépirodalom

egyre többen és többen kerülgették egymást a szobában, most már mindenütt. Olykor áttetsző árnyékot vetettek az alvó leányarcra, mintha apró felhő settenkednék fölötte, aztán Szilveszter körül folytatták huroknyi útjukat, puha talpuk nesztelenül mindig két elmaradt halálsikoly közötti csendbe lépett. A jaguárok hurkokat írtak le a szobában, Szilveszter olykor le-lejátszott egy-egy futamot a zongorán.

Leonóra aludt. Lélegzetvétel nélkül. Szoborszerűen.