Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. tavasz (3. évfolyam, 1. szám)

Események, évfordulók

A habára szakad a hó mert kevés hullt röpcédula kevés az öngyilkos miniszterek szivéből vér de sok fekete hó a dögszagoló diplomatákból még istenükből is fekete hó és hó szakad a nyári gramofon arany kürtjéből a ribancok torkából a csalárd égből most és mindörökké az áj temetőre akár a Donnál

S Kosa Ferenc életműve nemcsak az egyetemesség külső, hanem belső horizontjaival is ékes, azaz ezer szálon kötődik eredetében, szerkezetében, világlátásában Szabolcs-Szatmár- Bereghez is. A nagymama szabolcsi tanyáján cseperedő fiú Krúdyként talál majd vissza újra és újra, már felnőtt emberként kisebb hazájához a fő- és világvárosok öleléséből is. Már a Tízezer nap alapgondolata — szívós akáchajtásként - hiteles szabolcsi történetekből sarjad elő. Filmhősei közül Béres József és Balczó András is szabolcsi gyökerűek. Filmjeiben a magyar és a japán népzene forrásainak, erejének egyaránt nyomába ered (De szeretnék az erdőben fa lenni, Shirakawá), legszebben mégis a Nyírség dalai csendülnek meg a művész fülében a földgolyó másik pólusán is, összevarrva a lélekben és az emlékezetben a sorsban kettészakadt időt. „Anyám pentaton énekei és a japán Ryóan templom pentaton sugallató kőcsoportjai úgy élnek bennem egymás mellett, mintha időtlen idők óta és immár örökre egymásra találtak volna.” Ezt az egyszerre nemzeti és egyetemes kötődést Kosa Ferencnek a nemrégiben három nyelven (magyarul, japánul és angolul) kiadott Ay idő egésze című hatalmas fotógyűjteménye is méltó módon reprezentálja.

Életművének művészi teljesítménye alapján tisztelettel adom át tehát az idén nyolcvanadik esztendejébe lépő filmrendezőnek, írónak (Alföld, Új Forrás, Valóság) és fotóművésznek, a Balázs Béla Stúdió, a Bethlen Gábor Alapítvány egyik alapítójának, a Magyar-Japán Baráti Társaság alelnökének, Kossuth-, Balázs Béla-, Príma Primissima-, Magyar Örökség-, Hazám- és számos más magyar és nemzetközi díjjal — közöttük Japán Császári Kitüntetéssel is - kitüntetett Érdemes Művésznek Kölcsey egykori templomában, a Kölcsey család címere előtt a Kölcsey nevét viselő és örökségét sugárzó plakettet, a Kölcsey Társaság kitüntetését. Eredményes és egészséges életet, s - Kölcsey, Bartók, Kodály, Ady és József Attila szellemét nemzetközi síkon is tovább tudatosító - alkotóerőt kívánok Kosa Ferenc művész úrnak, aki úgy érkezett ma vissza szülőföldjére, hogy lélekben sohasem ment el innen.

Felkérem Művész Urat a kitüntetés átvételére.

(A laudádó rövidített változata elhangzott 2017'.január 22-én a szatmárcsekei református templomban, a Magyar Kultúra Napjának ünnepén.)

99