Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. nyár (2. évfolyam, 2. szám)

Szépirodalom

Akit halásznak — csapdát nyit elébed: földet vet ágyadul, drótot sző ruhádul. O sem szabadulhat, téged is elárul. Nem tudsz kitörni semmi mód: tömör a fal, bárhol nyitod. Ráng a hal — s az ég, bár nyitott, tompán s távlat nélkül szalad. Nincs hal a vízben, védfal, szabad pillanat! Itt egymás foglya mind, ezért harap — Közös koncon lóg — a tér haltól halig szakad. Falból beszélünk, nagy az ár: ami megvéd, végleg bezár. V. Kóda Majd egyszer, angyaltollban heverek a seholban. Ha már elmulasztottam a reményt. Bodor Anikó: Halfalak

Next

/
Thumbnails
Contents