Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Történelem
szó szerint, de családtörténeti adatait mindenképp. Ez szintén arra utalhat, hogy több példánya is lehetett. Érdemes felfigyelnünk Károlyi Sándornak, vagy éppen valaki másnak, aki a barokk feliratokat szerkesztette, a második feliratba történő betoldására, mivel itt a „hatalmas Mátyás királyról” emlékezik meg. Ez talán arra utal, hogy a Drágfiak történetéből a magyar nemzeti történelem egy dicső korszakának, az akkori építkezési tevékenységüknek kíván itt emléket állítani, azt is sugallva, hogy az újjáépítő ehhez a korszakhoz csatlakozik, nemcsak megidézi, hanem folytatni is kívánja a nagy elődök művét. Egyik, fiának írt levelében a Szatmár megyei katonai készülődés lanyhaságát látva idéz is egy szöveget, miszerint a magyar nemzet nehezen akar visszaállni a Mátyás király korabeli állapotára: „Beteleik ay sora egy hajdani nagy embernek: ;Nem boldogul senki is e%en nemzettel. Sok idő kellene ahho^ míg magát Mátyás király idejében való statusára reducáltatik”. A vár pusztulásáról szóló felirat, amely az 1545-os feljegyzésekben értelemszerűen még nem szerepelhetett, valószínűleg Istvánffy történeti munkáján alapszik, amit nyilván Károlyi Sándor is jól ismert. Ami talán külön figyelemre méltó, hogy a feliratokat magyar nyelven szerkesztették (valószínűleg a rendelkezésre álló 16. századi forrás hatására), talán ezzel is érzékeltetve, hogy a múlt ezen darabja, ennek a nemzetnek a fontos és figyelemre méltó öröksége. A szövegeket kísérő képek részleteit nem ismerjük, csak két ábrázolt épületről maradt fenn ceruzavázlat Schulcz Ferenctől 1864-ből. Az erdődi templomot a Károlyi Sándor idejében végzett átalakítások nyomán mutatja be, az északi oldalra koncentrálva, mert ezen az oldalon volt a katolikusok által használt kápolna. A várat Schulcz rajza szerint a festmény délkeleti irányból ábrázolhatta. A vázlat szerint mindegyik tornyot nagy hagymasisakok fedték, de jól kivehető a várat körülvevő kettős palánkrendszer is. Schulzot különösen megragadta az óratorony mögötti kémény különleges kialakítása, amit kinagyítva külön lerajzolt. A rajz mellett a Károlyi Sándor építkezésére vonatkozó feliratot is lemásolta (valószínűleg nem betűhív átírásban). A kerek szoba retrospektív sorozata így a történelmi múlt és a jelen találkozási pontja lett, a korban kivételes módon állítva emléket egy kihalt és egy feltörekvő család összeérő történetének. A vár újabb pusztulása A Károlyi család későbbi tagjai már nem voltak ilyen nagy respektussal az ősök műveire. Noha a 18. század ’80-as éveiben a kastélyt át akarták építtetni, valószínűleg ekkor már felújításra szorulhatott. Ekkor több átalakítási ötlet is fölmerült, legérdekesebb, hogy két torony esetében a lapos fedés és tetőkert (!) alkalmazása is felmerül Bajusz Ignác rajzán. A 19. században a vár majdnem teljesen elpusztult. Mivel a család már régen nem lakott benne, a Bach-korszakban állami, járási hivatalok működtek benne, ezért Károlyi Lajos a kastély tetejét lehányatta és sorsára hagyta. Mivel Petőfi Sándor Szendrey Júliával a vár kápolnájában kötött házasságot, 1896-ban a délnyugati tornyát neogótikus stílusban átépítették, hogy a költő emléke előtt tisztelegjenek - bár a kápolna a 18. században az 92
