Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Történelem
TERDIK SZILVESZTER Az erdődi vár újjáépítése a 18. században Terdik Szilveszter 1976-ban született Csengerben. Művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum munkatársa. Erdőd még a királyi Magyarországon, de Erdély kapujában feküdt, az itt álló vár jelentősége aló. század második felében nőtt meg. A török előnyomulásával végvár lett, de sorsát inkább a formálódó fejedelemség és a királyi Magyarország közötti konfliktus határozta meg. Miután 1545- ben Drágfi Bertalan fia, Gáspár meghalt, felesége rövidesen nőül ment ecsedi Báthori Györgyhöz. Hamarosan a még serdületlen kis Drágfi-örökös is elhunyt, így a vagyon a koronára szállt volna, de az időközben Izabellához pártolt Báthori György megszerezte az örökösödési jogot, ezáltal a hatalmas birtokokat is. Ez az esemény szolgáltatott okot a közelben levő császári csapatoknak arra, hogy elfoglalják a várat. Az erdélyiek török-tatár segítséggel 1565 júniusában kezdték ostromolni a várat, míg végül súlyos küzdelmek árán augusztusban védők feladták. A vár ezek után jelentőségét vesztette, 16—17. századi ábrázolásával, felmérésével nem találkozunk. Újjáépítés Károlyi Sándor (1669-1743) idejében Erdőd visszaszállt a koronára, majd a szatmári vár fenntartására rendelték. Az egykor hatalmas Drágfi-örökség is szétaprózódott, az egyes uradalmak faluösszetétele megváltozott. Erdődön 1662-ben Károlyi László (Sándor apja) szerzett szőlőt, melyre királyi adományt is nyert. 1676-ban kincstári uradalomnak számított még Erdőd, amit 1708- ban II. Rákóczi Ferenc ad Károlyi Sándornak 2000 arany fejében. Károlyinak a szabadságharc leverése után is sikerült megtartania további anyagi áldozatok árán, de 1720-ban királyi adománylevelet is nyert rá. Károlyi Sándor figyelme valójában csak ezek után fordult Erdőd felé. Először 1721- ben a vár környékén lévő pincék megtisztításához fogtak, majd számba vették a még helyreállítható dolgokat (romos vár pincékkel, malom, halastó, gyümölcsös és vadas kert). Erdőd jelentősége talán azért nőtt meg, mert Károlyi Ferenc ezekben az években nősült, s apja Erdődöt minden jel szerint saját maga számára kívánta meg kiépíteni. A vár romjainak tisztítását 1724-ben kezdték meg, ami még egy év múlva is folyt. Érdekes adat, hogy a tisztítás során nemcsak az omladékban fellelhető építési anyagra 87
