Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)

Társművészetek

SZÉP GYULA

Az erdélyi magyar zenei színjátszásról

Szép Gyula

1952-ben született Kolozsváron. A Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója.

Tudatában vagyunk annak, hogy a Kolozsvári Magyar Opera az egyeden hivatásos magyar zenés intézmény, zenés színház Erdélyben. Ezt azért bátorkodom hangsúlyozni, mert az éves vagy hosszabb távú repertoár összeállításánál is szem előtt tartjuk azt, hogy egyaránt tűzzünk műsorra olyan műveket is, amelyek zeneileg képzettebb közönségnek is szólnak, ugyanakkor folyamatosan műsoron tartunk olyan előadásokat is, amelyek mindenki számára szépek, élvezhetőek. Játszunk az egyetemes operairodalom valamennyi szerzőjétől: azaz Mozart-, Puccini-, Verdi-, Wagner-, Bizet-műveket. Természetesen játsszuk a magyar nemzeti opera reprezentatív darabjait, a Bánk bánt, Hunyadi Lászlót, ugyanakkor a 20. századi magyar zeneszerzőknek, Kodály Zoltánnak, Bartók Bélának a színpadi műveit is. Programszerűen műsoron tartunk vagy bemutatunk kortárs mai magyar zeneszerzőket. Emellett a jól ismert, (így szokták mondani: osztrák-magyar) operett-irodalom legnépszerűbb címeit is műsoron tartjuk, gondolok itt Kálmán Imre Csárdáskirálynőjére, Marira grófnőjére, A bajadérra., A cirkuszhercegnőre. Ezek szinte borítékolható teltházakat jelentenek nekünk. De játsszuk Eluszka Jenő, Ábrahám Pál operettjeit is. Ez a repertoár már mindenki számára közkedvelt és szeretett is. Az utóbbi években a musical-irodalom felé is nyitottunk, itt beszélhetünk a Báthory Erzsébetről, az Ali babáról, a Halahol Európábanröl, amelyeknek szintén nagyon nagy sikerük van.

Az utóbbi időben a tájolás, a vidékre járás valamelyest csökkent. Ennek okait boncolgatva, bizony nagyon sok érv van amellett, hogy miért nehéz vagy miért nem éri meg. És itt a „miért nem éri meg”-et hangsúlyozom (Nem anyagi természetű „megérés”-re gondoltam, hanem kimondottan művészi szempontok miattira.) Az előadásaink nagy része a mi színpadainkra készült természetesen, és a legtöbbet hosszú távra építjük. Ma is van olyan előadásunk, amit Szinberger Sándor ugyan 1960-ban rendezett, de műsoron tartjuk, és ezt a mi berendezéseink figyelembe vételével tesszük. Nagyon sokat hívnak Budapestre is, ahol a színpadi feltételek még jobbak, és ide alakítjuk (illetve hasonló színpadokra) az előadásainkat. Sajnos el kell mondanom azt, hogy Erdélyben sehol nincsenek ezt megközelítő feltételek.

75