Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Társművészetek
Alapvetően a család és az iskola alapozza meg a kollektív emlékezet kialakulását. Az emlékezet ugyanakkor csak részben objektív; időhöz, térhez és társadalmi csoporthoz kapcsolódik ugyan, de egyben szubjektív és szelektív is; csak azokat a tényezőket tartja meg, melyeket az egyén vagy a csoport fontosnak tart (Halbwachs 2000). A mai felgyorsult világban egyre rövidebb a kollektív emlékezet, ezt kompenzálandó a szellemi emlékezet egyre inkább támaszkodik az emlékezet tárgyiasult helyeihez, melyhez gyakorta ünnepek, rítusok kapcsolódnak. A kollektív emlékezetből kivesző emlékek a történelem részévé lesznek. Szocializációs szempontból meghatározó a forró és hideg emlékezés közötti különbségtétel. A forró emlékezés esetében a rítus által felelevenített mítosz bensővé válik (vö: Bourdieu inkorporált kulturális tőke értelmezése), a közvetített tartalom még formálódhat, míg a hideg emlékezés esetében az emlékezet már letisztult, kevésbé formálódik. Összegzés A tanulmány a kulturális fesztiválok működésére és társadalomban betöltött szerepére irányul, ezen belül a család és az iskola előzetes szocializációs szerepét, funkcióját elemeztem. A fogalmi tisztázás után számba vettem a késő modern kori fesztivál folyamat lehetséges társadalmi következményeit, mely a fesztivalizáció témakörében kezd a tudományos diskurzus napirendjére kerülni. A fesztivalizáció szempontjából az iskola és a család alapvetően előzetes szocializációs szerepet tölt be, és ezen intézményeknek fontos feladatai vannak két területen is. A tanulmány következtetése, hogy a fesztivál folyamat alapvető antistruktúra jellege miatt a család és az iskola előzetes szocializációs szerepe értelemszerűen egyaránt fontos a normasértések és az antiszociális viselkedésformák megítélése és megtapasztalása területén. Ugyanakkor az iskola és az irodalomtam'tás — annak művészeti irányzatokat feldolgozó jellege miatt — ezen túlmenően rendkívül fontos szerepet tölt be a konformitáshoz való viszony és a kultúra megújulási mechanizmusainak felismerésében. Ehhez segítségképpen bemutattam a konformitás folyamatának alakulását és a kulturális emlékezet időben való változását jellemzők, funkciók és eszközök mentén. Irodalom: A. Bennett, J. Taylor, I. Woodward (2014.) Introduction. In: The Festivali^ation of Culture. Edited by Andy Bennett, Jodie Taylor and Ian Woodward. Nathan: Ashgate Kiadó Gennep, Arnold van (2007.): Átmeneti rítusok. Budapest: L’Harmattan Halbwachs, Maurice (2000.): Kollektív emlékedet. In: (Felkai Gábor - Némedi Dénes - Somlai Péter szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. század ekjéig. Budapest: Új Mandátum Leach, Edmund (1961.): Ke thin king An tropology. London: Athone Press Négrier, Emanuel (2015.) Festivalisation: Patterns and Umits. In: Focus on Festivals. Ed.: Ch. Newbold, Ch. Maughan, J. Jordan, F. Bianchini. Oxford: Goodfellow Publishers Szabó János Zoltán: A fesztiváljelenség. Budapest: Typotex-Kultindex Turner, Victor (2002.): A rituális folyamat. Budapest: Osisis Turner, Victor (1982.): Celebration-. Studies in Festivity and Ritual. In: Western Folklore. Vol. 43, No. 4 (Oct., 1984), pp. 265-267 Wigner Zsuzsa (2007.): Feszţ-teszt. In: Turizmus Panoráma, 2007. december 14. http://turizmuspanorama.turizmus.com/article.php?id=l 15&PHPSESSID=f31879e690c4ó4eae8dl 9a8cc59b41 ff 73
