Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
továbbítja. Talán nem túlozunk, amikor azt állítjuk, hogy az egyes nevek említésének gyakorisága a játékosoknak a játékban való részvételi mértékét is tükrözi. Összesen 1565 személynév-előfordulás van a szövegben, többnyire a játékosok vezetékneve, de többször előfordul, hogy becenevükön nevezi meg őket a riporter. 1044-szer említi néven a magyar játékosokat, és csak 521-szer az angolokat. Ez a nagy különbség mindenképpen csak a magyar csapat játékbeli fölényével magyarázható: kétszer annyi ideig birtokolhatták a labdát, kétszer hatékonyabban játszottak, s ezt a mérkőzés 3-6-os végeredménye is tükrözi. íme a magyar válogatott játékosainak említése: Puskás 140-szer való említés, Öcsi néven 17-szer, Hidegkúti 139, Náci háromszor, Nándi kétszer, Budai 137-szer, Laci hatszor, Kocsis 128, Bo^sik 116, CDikor 78, Lantos 64, Miska 1, Lóránt 56, Lóri 2, Zakariás 51, Zaki 1, Zatyi 1, Grosics 47, Bu^áns^ki 42, Gellér 13. Az angol válogatott játékosai: Matthews 93, Ramsey 69, Mortensen 65, Taylor 65, Wright 43, Sewell 41, Robb 33, Dickinson 29,Johnston 28, Merrick 28, Eckersley 27. Az igék ragozási paradigmák szerinti csoportosítását szemlélteti az alábbi táblázat: Igék sz. ossz.---------MoH------------------ras---------Szám Személy Ragozás-KIT Fele Félsz.Jel. Múlt Jöv. T.TIT 111. Al. T. 2158 2054 44 60 1794 339 25 1946UT 106 41 2011 1216 1ÜÖ%95% 2% 3% 83% 15,8% 1,2% 90,2% 9,8% 932%56,3% 43,7% A fenti táblázat azt bizonyítja, hogy a szövegalkotó főleg kijelentő módú, jelen idejű, egyes szám, harmadik személyű általános (alanyi) ragozású igealakokat használ. Ez megfelel a függő beszédben előadott elbeszélő szövegek igehasználatának. Azonban mindenik paradigmakategóriánál vannak kivételek. Ilyenek például a hatvan felszólító módú, második személyű igealakok, amikor valamilyen, a hallgató közönség által elvárt cselekvésre szólítja fel a játékost. A játékosok nyilván nem hallhatják a nekik szóló felszólításokat, de nem is az a céljuk ezeknek; sokkal inkább olyan stilisztikai eszköz, amellyel egy közösség tagjává avatja a játékost, a riportert és a csapatnak szurkoló hallgatót. Lássunk erre néhány példát! „Laci, törhettél volna a kapura!” „Puskás, menj el!” „Öcsi, vigyá^p a labdával!” „Nándi, lőj!” „Laci, most ne hibáig!” „Itt van Cajbor. Menjél! Menj utána!” „Cfbor, menj befelé, ne add ha%a!” „Né%d csak, négd csak, milyen fürge a Mortensen!” Megfigyelhetjük azt is, hogy az egyes szám, második személyű igés megszólításkor rendszerint a játékost becenevén szólítja, ami még fokozza a hallgatóban az azonosulás érzetét a pályán küzdő játékosokkal. A szófajok közt feltűnően gyakoriak az indulatszavak. 84 szóelőfordulás indulatszó. Pl. aj, brávó, fuj, haj, hej, hű, jaj, jajjajjaj, juj, na, ó, ujujujuj. Viszonylag gyakori használatuk összefügg a szöveg igen magas érzelmi töltésével, lelkesítő hangvételével. Szóalaktani elemzés Szövegünk 12 472 szóelőfordulásának morfológiai vizsgálatát azzal kezdjük, hogy elkülönítjük egymástól az egyszerű és az összetett szavakat. Megállapíthatjuk, hogy szóelőfordulásaink nagy többsége, 10 677 szóelőfordulás egyszerű szó (85,6%), míg csupán 1795 az összetett szó (14,4%). 54
