Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
VÉGH BALÁZS BÉLA Petőfi kohói versei Kerényi Ferenc olvasatában Végh Balázs Béla 1953-ban született Börvelyben. Irodalomtörténész a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti tagozatának oktatója. A költői versekről szóló olvasatértelmezésem Kerényi Ferenc 2008-ban megjelent Petőfi Sándor élete és költészete (Osiris Kiadó) című monográfiáján alapszik. Számos erénye közül kiemelendő az a kettős szerzői szándék, amely újra visszahelyezi jogaiba az életmű kapcsán az életrajz és a költészet összefüggéseit, ill. a kritikai értelmezés filológusi gesztusait. Ezt megelőzően is több életrajz és monográfia készült Petőfiről, szerzőnk szerint éppen emiatt van szükség a legújabbra, a kritikaira. Kutatásainak alapja maga a költői életmű, a kritikai kiadás szövegei. Nem a korábbi tucatnyi életmű-kutatóval vitázik, hanem magával a költővel, akinek versszövegeivel cáfol vagy erősít meg tényeket (Petőfi Sándor Összes versei. Második, javított kiadás. Szerk. Kerényi Ferenc. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.), felhasználva az éppen folyamatban lévő kritikai kiadás eredményeit. Kerényi szándékai azonosak a monográfiakészítés általános céljaival: tüzetes életrajz elkészítése, a költői pálya alakulásának nyomon követése, recepcióvizsgálat, az életmű megjelentetésének és befogadásának története stb. „A monográfiát megalapozó évtizedek alatt lehetőségünk nyílt kézbe venni, ellenőrizni a fennmaradt Petőfi-dokumentumokat és kritikákat. E forrásbázis alapján elsőrendű feladatunknak tekintettük, hogy a költő alakját felszabadítsuk azoktól az ideologikus és kultikus legendáktól, kisajátításoktól, félremagyarázásoktól, amelyek az elmúlt másfél évszázad alatt rátapadtak.” Ezek közé tartoznak az 1847-ben Kohón íródott költemények is. A kritikai tisztánlátást elősegítendő, tisztán kutatásmódszertani szempontból Kerényi kronológiailag és tematikailag is megvizsgálja a verseket; szeptemberi és októberi keltezésűekre, ill. szerelmi és közéleti témájúakra osztva őket. így derül ki, hogy szeptemberben öt (a Mézes hetek című elveszett), októberben pedig tizenhat vers született. Az októberi hónap javára dönt, hogy a kohói hat hét alatt (szept. 9.okt. 20.) „az új házasok testileg és lelkileg megismerték egymást.” A testi és a lelki szerelemhez bőven találunk referenciákat a versekben. Juha szept. 22-én folytatja a félbehagyott naplófeljegyzéseit, erről Petőfi okt. 14-én ezt írja XVIII, úti levelében: „Feleségem ott a másik asztalon naplóját írja; én ma már vágtam egy verset...” Ezekkel és a 47
