Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)

Szépirodalom

ként sem lett volna semmi okuk előbújni, a termést elvitte a jégeső, az áradások iszappal borították a földeket. A fejedelmi hajtásba száraz kenyeret, némi húscafrangot adnak, sokan tehát arra készülnek.

Máskülönben olyannak tetszik az egész falu, amikor a vasszörnyet végigszekereztetik rajta, mint amelyik nincs is, mint amelyiket egyszer s mindenkorra kipusztította a tatár. Halott, penészedő testek alszanak bent a priccseken, a kemencék búbján, a pitvarokban elvágott torkú asszonyok és férfiak. És a pap még csak keresztet sem vethet, hiszen mindkét kezével a gyeplőt markolja.

Mándi Laura: Munka után

24