Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2015. tél (1. évfolyam, 1. szám)
Történelem
NEMETH PETER Szatmár vármegye lakói az Árpád-korban Németh Péter 1941 -ben született Zalaegerszegen. Történész, egyetemi oktató. A megtelepülő honfoglaló magyarság, a helynevek tanúsága szerint a Szamos bal partján és az Érmelléken szláv lakosságot talált. A nevek egyúttal a táj jellegére is utalnak, mint a Bászna: ’mocsár’, Bazan: ’bodzás’, Boroszló: ’szilfás’, Borzova: ’nyírjes’, Darnó: ’gyepes’, Dombó: ’tölgyes’, Garbók: ’gyertyános’, Jeszenő: ’kőrisfa’, Kernecse: ’forrás’, Köles ’irtás’, Kömörő: ’szúnyogos’, Loh: ’erdő’, Makra: ’nyirkos’, Olcsva: ’égerfás’, Peleske: ’kopasz’, Penészlek: ’tó’, Pilis: ’kopár hely’, Piricse: ’folyó melléke’, Pozsár: ’égetett hely’, Riese: ’árkos hely’, Terebes: ’irtás’, Topolyán: ’fehér nyár’, Uszka: ’szűk’ (víznév), mások az egykori állatvilágra, mint a Szernye: ’őz’, Túr: ’őstulok’, Zsarolyán: ’daru’. A honfoglaló magyarság a 10. században ezt a területet keled irányban a Szamosig, délre az Ér folyóig szállta meg az újabban előkerült régészeti leletek tanúsága szerint (Csenger, Csengersima, korábban: Gálospetri). Ezt a képet igazolják a napvilágot látott köznépi temetőtöredékek is Érkörtvélyes-Kápolnahegy, Kismajtény-Messzelátódomb, Mezőfény-Istállók lelőhelyeken. A honfoglaló magyar törzsnevekből mindössze hármat ismerünk e területről: Jenő a megye Ny-i határszélén akár Bihar megyéhehez is tartozhatott, míg Kér a Szamos bal, Gyarmat a jobb partjáról ismert. Elgyancsak hasonló elhelyezkedést mutatnak a magyarokhoz csatlakozott néptöredékekre utaló helynevek: a Besenyő, Böszörmény is. A Szamost tekinti korai határnak a Garan(d) tatárjárás (1241) előtti település neve Kapussal együtt. Tárkány és Varsány falvak is e vonal mentén vagy azon belül találhatók. Az ómagyar-kori helynévanyagból az a dél-nyírségi település, Terem érdemel figyelmet, amelynek jelentése ’udvarház, palota’ értelmű. A település — úgy véljük — a királyi (hercegi) jelenlét talán legkorábbi emléke azzal lehet kapcsolatos, hogy a mellette lévő nyíri erdőrengetegbe szívesen jártak vadászni, az időt múlatni az udvar főemberei. Az udvarház mellett álló, a Bizáncban, különösen Thesszalonikiben igen tisztelt szent emlékét idéző Szent Demeter egyház volt a korai missziós központ, amit az is igazolhat, hogy Terem ugyan későn (1500) feltűnő Száldobágyterem jelzője jelentése ’hársas’ — a 14. században a szatmári főesperesség egyik kerületének, a Krasznától nyugatra fekvőnek volt 86
