Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Dr. Bodnár Zsuzsanna: A mindennapi kenyér jelentősége Szamosszeg népi kultúrájában
a disznóknak. A kenyérből így kárba nem veszett semmi. A megszegett kenyér tárolására is nagy gondot fordítottak, rendszerint külön erre a célra gyékényből készült kenyértartóban helyezték el. A szamosszegi ember étkezésében a reggelinél volt különösen kiemelkedő szerepe a kenyérnek, illetve a mezei munka idényén délben is, ha a háziasszony is a mezőn volt, s így nem ért rá főzni. A kenyér és a szalonna volt az első osztályú ennivalónk, főleg a határban. „Mezei munka idején ozsonnai pihenőre csak kenyeret fogyasztottak.” l7Nyáron hagymát és különböző zöldségféléket fogyasztottak hozzá. Ha a háziasszony otthon maradt, kiadós ebédet főzött, amit maga vitt ki, vagy a gyerekekkel vitette ki a mezőn dolgozóknak. Nemcsak azért adott sokat mindenki az ebédvitelre, mert meg kellett becsülni azt, aki odakint a mezőkön dolgozott, hanem, mert a kivitt ebédet, annak odakészítését mindenki látta! Még a legszegényebb sorban élő asszonyok is hófehér vászonkendőbe tették a kenyeret, különösen, meg ha a cséplőgépnél dolgozó embereknek küldtek enni. A reggeli odahaza változó volt. Míg a disznóölés termékéből tartott, addig lábasban sült szalonna, kolbász, oldalas járta. Ehhez általában pirított kenyeret fogyasztottak, még ha egészen friss is volt a kenyér. Mikor a disznóság elfogyott, és a szalonnával spórolni kellett, hogy a merőre legyen mit vinni, tejet ittak kenyérrel, vagy megkenték valamilyen ízesítő anyaggal (zsír, lekvár, tejföl, stb.) a kenyeret, s úgy fogyasztották. Ha már volt gyümölcs, akkor az megy a kenyérrel, leginkább szilva. A zöldségfélék közül a paradicsom, paprika, hagyma lecsúszott zsíros kenyérrel, vagy kenyérrel és szalonnával. Nyáron igen ritka volt a melegétel reggelenként, s ha mégis, az általában lecsó volt. Újabban kezdett divatba jönni a tejeskávé, de arról általában azt tartották, hogy nem lehet azon dolgozni, hiába ettek vele sok kenyeret. A kenyér rendesen kísérő étel volt a főtt vagy száraz ételek mellett. Gazdaember akkor ette magában a kenyeret, amikor igen sietős dolga volt, a szegényebbek, akik szűkösen éltek, többször ettek csupasz kenyeret. A kenyeret rendesen „kenyérhezvalóvar fogyasztják: szalonnával, túróval, lekvárral vagy más főtt étellel.17 18 Az étkezés rendje úgy kívánta, hogy a kenyér egy időben fogyjon el a kenyérhezvalóval, sőt pl. a szalonnánál az utolsó falat kenyér arra is jó volt, 17 Luby Margit: i. m. 202 p. 18 Fél Edit-Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest, 1997, Balassi Kiadó. 199 p. hogy letöröljék vele a bicskát, egyesek a szájukat, esetleg a bajuszukra tapadt zsiradékot is. Napjainkban a szamosszegiek étrendjében egyre több és változatosabb főtt ételek, tejtermékek, gyümölcs és zöldségfélék jelennek meg, de a kenyér jelentősége a mai napig megmaradt. „Ha kenyér van, minden van”- hallani a közkeletű szólást a szamosszegi öregektől. Hallgassunk rájuk! Summary “Till God exists, bread is there” The significance of everyday bread in the Szamosszeg people’s culture Wheat means life, while bread means blessing of God. This is what people believe in Szamosszeg. The bread is central in the eating habits of rural people, but the customs and beliefs related to it are strongly influenced by Christianity. Baking bread was not only a hard and long procedure but it also required care and knowledge. The excellence of the bread also depended on the quality of the wheat, the heat of the oven and last but not least the dough materials. The following devices were also needed for baking bread and the most important ones were: kneading-trough, trough-scraper, kneading ‘foot’, dough wood, baking cloth, sieve, ‘putina’ for the flour, ‘szakajtó’ basket, ‘szakasztó’ cloth, baking shovel, and the furnace. The blessed work of baking bread was a process including several phases: preparation, making the dough, kneading, ‘szakasztás’, firing, putting the bread in the furnace and taking it out. There were several beliefs and customs in connection with the bread and baking in Szamosszeg. The bread meant an essential part of their food so it became the symbol of fertility and plenty as well as a tool for conjuring fertility. Also, it had an important role in church symbolism - partly this is why it is so much respected. IRODALOM BALOGH László 1986 A szamosszegi kenyér. In: Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. 42- 89. Jósa András Múzeum Kiadványai 21. (Szerk.: Németh Péter). Nyíregyháza. BŐDI Erzsébet 49
