Ardelean, Radu Ovidiu - Mocan, Mihai Andrei: Morminte şi opere comemorative de război din judeţul Satu Mare (Satu Mare, 2019)

Háborús emlékművek és síremlékek Szatmár megyében

spre pădure, iar unul a fost ascuns de către o familie în cuptorul de pâine şi aşa a scăpat. Eforturile armatei române de a-i prinde i-a determi­nat pe nemţi să se retragă spre Hurez şi Supuru de Jos. Nemţii au plecat noaptea reuşind să strângă tot, iar dimineaţa oamenii au constatat că parcă “au dis­părut ca şi când nici nu ar fi fost pe aici”. Mormântul comun de la Babţa este marcat de o bor­dură din beton pe care au fost montaţi stâlpi metalici legaţi între ei cu lanţ ornamental. în mijlocul ampla­samentului, pe un soclu înalt se află un obelisc din beton cu o cruce de granit negru în vârf. Frontal pe obelisc există două plăci din granit negru inscripţio­nate cu numele celor 13 eroi români căzuţi în luptele de la Babţa în luna octombrie 1944. Alte date: Monumentul a fost reabilitat de către Muzeul Judeţean Satu Mare în cadrul proiectului "Reabilitarea mormintelor şi operelor comemorative de război din judeţul Satu Mare", proiect finanţat de Ministerul Culturii din România prin Programul Centenar 2018 şi derulat de Muzeul Judeţean Satu Mare împreună cu Consiliul Judeţean Satu Mare în anii 2018 şi 2019. Objektum: Háborús tömegsír Helyszín: Bábca, ortodox temető Állítás/helyreállítás éve, alkotó: 1944; 2019-ben a helyi hatóságok által újjáépítve Leírás: A háború, ahogy azt az öregek mondják, átvi­­harzott Bábcán is. Az 1944-es évben, maga mögött hagyva áldozatait. 13 személy vesztette életét itt és a környező falvakban. 1963 során, 3 Szérben elesett katonát is kihantoltak és Bábcára vittek, ahol ünne­pélyes keretek között eltemették őket a többi hősi halott mellé. Megkértük a Bábcai lelkészt, Bota Valentin ortodox papot, ismertesse velünk, 1944 októberének itteni történéseit. Ő röviden összefoglalta számunkra mind azt, amit megtudhatott a falu öregjeitől: „Az embe­rek különféle képen emlékeznek. A románok harc­vonala a Rajcsi tagon húzódott a katonák itt ástak maguknak lövészárkokat, míg a németek a csaknem teljesen elfoglalt faluban helyezkedtek el. Senkit sem bántottak, de az állatokat és az élelmiszert könyörte­lenül elrekvirálták. A Bábcánál elesett románok valószínűleg felderítők voltak, erre utalnak azok a helyek, ahol tetemüket megtalálták. Egyikőjüket Făgeţelen, másikójukat a Gligi- dombon, kettőt a Gyulai erdőben, kettőt pedig a nagy erdőben találtak. A helyiek szerint fel­tehetőleg mesterlövészek végeztek velük, talán éppen akkor, amikor a falu felé közeledtek. Egyesek még igy is behatoltak a helységbe, kettőjüket ugyanis német őrjárat lepte meg. Az egyik katona az erdő felé mene­kült, és elpusztult, a másikat egy család mentette meg, mégpedig úgy, hogy elrejtetették a kenyérsütő kemencébe. A román hadseregnek az-az erőfeszítésé, hogy beke­rítése őket, arra késztette a németeket, hogy sebté­ben visszavonuljanak. Nántű és Alsószopor felé. így a németek az éj leple alatt távoztak, mindenüket magukkal víve, s reggel az emberek már csak azt tapasztalhatták, hogy „úgy eltűntek, mintha soha ott sem lettek volna”. A Bábcai tömegsírt széles betonkeret szegélyezi vas oszlopait, pedig diszitő jellegű lánc köti össze. Közepén, magas talapzaton, beton obeliszk, amely­nek csúcsán fekete gránit kereszt található. Az obe­liszk homlokzati részén, két fekete gránit lap feliratai hirdetik az 1944 októberi harcokban itt elesett román hősök nevét. Egyebek: Az emlékművet a Szatmár Megyei Múzeum állíttatta helyre a "Háborús sírok és emlékművek helyreállítása Szatmár megyében" című projekt keretén belül a Szatmár Megyei Múzeum és a Szatmár Megyei Tanács közreműködésével 2018-2019-ben. A helyreállítást a Román Kulturális Minisztérium a 2018- as centenáriumi program részeként finanszírozta. inrv

Next

/
Thumbnails
Contents