Deaconu, Anca - Kinces, Diana: Oameni ai Tăşnadului. Catalog de expoziţie (Satu Mare, 2012)
Ioan Pop Suduranu
1815-ben szentelték szerzetes pappá, és az érmindszenti (ma Adyfalva) parókiára került, ahol 1834. márciusáig szolgált amikor is Tasnádszarvadra helyezték. 1847. június 30-án Alexandru Sterca Şuluţiu püspöki helynök parancsára, loan Pop Suduranut Tasnádszarvad érsekévé nevezték ki egy ünnepélyes ceremónia keretén belül, melyen az érsekség minden papja, tanítója és diakónusa is résztvett. Ebben a minőségben kulturális és nemzeti vonalon is értékelendő és kiemelkedő tevékenységet folytatott. Különleges figyelmet szentelt az oktatásnak, ő maga is több községben alapított iskolákat. A királydaróci esperes, Dumitru Coroianu mellett elkísérte Alexandru Şuluţiu vikáriust a balázsfalván 1848. március 3-15 között megtartott nagygyűlésre, és ugyancsak részt vett a szeptemberi összejövetelen is. Rendkívüli elismerésnek örvendett a római katolikus papok körében is, többször is meghívták zsinataikra és találkozóikra. Még a nagyváradi római katolikus püspököt is fogadta, szép köszöntő beszéddel üdvözölve. A püspök nagyon meghatódott, és közbenjárt, hogy loan Pop kinevezést nyerjen a szamosújvári egyházmegye első 5 kanonoka sorában. Ugyanabban az időben a hét esperességből álló Közép-Szolnok vármegye püspökhelyettese is volt. 1872. június 12-én távozott az élők sorából 80 évesen, 57 éves egyházi szolgálat után. 21
