Deaconu, Anca - Kinces, Diana: Oameni ai Tăşnadului. Catalog de expoziţie (Satu Mare, 2012)

Grigore Maior

Grigore Maior támogatta az erdélyi színjátszást és rendkívüli érdeklődést tanúsított nemzetének táncai iránt is. Könyvszeretete a balázsfalvi könyvtár iránti törődésben nyilvánult meg, de leginkább a tényben, hogy püspöksége alatt nyomtatták 1774 ben az Acatistier (1774); Liturghier (1775); Strastnic (1775); Catavasier (1777); Ceaslov, (1778); Bucoavnă (1777) valamint más, vallási témájú könyveket.

Az 1764-1770 közötti időszakot száműzetésben töltötte a munkácsi kolostorban, kiszabadítója II. József régens volt. A püspöki széket 1751-ben és 1764- ben is megpályázta, de csak harmadik alkalommal sikerült elnyernie, a császár 1772 október 27-én nevezte ki. Következzék néhány település

szülőföldjéről, melyek hívei pontosan az ő pásztorkodása alatt tértek át a görög katolikus hitre: 1772-ben az érgirolti, 1773- ban a tasnádszarvadi, a sződemeteri, az érmindszenti (ma Adyfalva) valamint az érszodorói, 1774-ben az érhatvani és a szilágypéri, 1775-ben a tasnádszilvási, majd pedig 1776-ban tasnádszántói, csögi, újnémeti és csaholyi parókia.

A legátfogóbb missziós tevékenysége az 1776-os év nyarára esett, és Közép-Szolnok valamint a Kraszna vidéket érintette. Az első állomás épp szülőfaluja, Tasnádszarvad volt, ahol a június 22 és október 22. közötti időszakban zajló vizitációja során többször is megpihent. Püspöksége alatt emelték a tasnádszarvadi és a peleszarvadi kőtemplomot.

17