Diaconescu, Marius (szerk.): Nobilimea romanească din Transilvania (Satu Mare, 1997)
Tóth István György: A kisnemesség szerepe és társadalomképe a 18. században
A kisnemesség szerepe és társadalomképe a 18. században Tóth István György, Budapest A magyar feudális társadalom kiváltságos rétege, a nemesség 1608. évi törvények óta immár paragrafusokban is kodifikáltan két részre oszlott: A fönemességet a bárói és grófi, majd a 17. század végétől kezdve hercegi címmel is kitüntetett családok alkották , akiket a király személyre szóló meghívóval az országgyűlések felsőházába meghívott. Ezalatt az európai mércével mérve is rendkívül szűk - és ennek megfelelően igen gazdag - arisztokrácia alatt egy nagyon széles réteg, nagyszámú köznemesség élt. Kelet-Európábán csak Lengyelország egyes vidékein volt magasabb a nemesség aránya, mint Magyarországon, Nyugat-Európában pedig csak Spanyolországban, pontosabban Kasztiliában találunk hasonlóan népes nemességet - a kasztiliai nemesség, akárcsak a magyarországi, a mohamedán hódítókkal szembeni, évszázadokra elhúzódó folyamatos küzdelem során vált ilyen nagylétszámúvá. Magyarországon először a II. József császár által 1784-1787-ben végrehajtott népszámlálás adott megbízható számadatokat a nemesség létszámáról, arányáról. Ezek szerint az ország mintegy 9 millió lakosából 360 ezer fő volt nemes, ami körülbelül 4 %-nak felel meg. A 17. század folyamán azonban igen sok külföldi parasztot telepítettek Magyarországra, így valószínűnek tűnik, hogy a törökkori tömeges nemesítések után, a 18. század elején, a nemesség aránya elérte a lakosság egyhuszadát1. Ezt megelőzően a nemesség létszámáról, és a nemességen belüli rétegekről hiányzanak a megbízható, országos felmérések, ami korántsem tekinthető véletlennek, hiszen - kisebb kivételektől eltekintve - a nemesség egészen a 19. századig meg tudta védeni az adómentességét, és legtöbbször sikeresen ellentállt az összeírásoknak is. A nemesítéseket és a nemesleveleket számon tartó "királyi könyvek" (Libri Regales) alapján azonban mégis nagy biztonsággal megállapítható, hogy a tömeges nemesítések korszaka Magyarországon a törökkor végére, a 17. század második felére I. Lipót (1657-1705) uralkodásának idejére esik. Lipót 1 A 18. századi magyar nemességre összfoglaló jelleggel: Magyarország története. 1686- 1790. Szerk.: Ember Győzö-Heckenast Gustáv. Bp. 1989. 391-429., 675-711. 733-756. 1069-1092. (Ember Győző, Vörös Károly, H. Balázs Éva). 219
