Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
63 XI. századi görög monostor Visegrádon A monostor leletanyaga A Szent András monostor 2001-2003-as ásatásakor felszínre kerültek a korai kolostor, valamint a későbbi átépítések falmaradványai, számos sír, sajnos szinte teljesen melléklet nélkül, illetve ezekből néhány vastárgyat ismerünk, amelyek főleg koporsószegek. Az ásatás során napvilágra került tárgyi emlékek zömét azonban a kerámiatöredékek képezték. Restaurátor által helyreállítható edény mindössze egy volt a számos edénytöredék között,81 a leletek zömét kisebb-nagyobb perem, alj és oldaltöredékek alkották, egyrészt a korai, Árpád-kori időszakból, de nagyobb mennyiségű XIV-XV. századi kerámia is a felszínre került. Az őskorból és a római korból is találtunk szórványosan néhány cseréptöredéket - ezek vizsgálatára itt nem térek ki -, de ezek alapján is kijelenthetjük, hogy a kolostor alapítását megelőzően az itt létező történelem előtti telep után a XI. század első felében létrejött az első középkori település. A kerámia feldolgozása során több nehézséggel találtam szembe magam. Az egyik éppen a leletanyag töredezettségéből adódott, sokszor nehezen lehetett megállapítani egy-egy jelentéktelen töredékről annak korát, sőt, néha még az is problematikus volt, hogy milyen edényhez tarozhatott. Nehézséget okozott az is, hogy a feldolgozandó anyag keltezését nem segítette egyéb, más datáló értékkel bíró leletanyag. Mindössze egyetlen pénzérmét találtunk, amelyet az eső kimosott a rétegből.82 Sok kerámiatöredék is szórványként került elő, és néhány szelvényben nem lehetett réteghez kötni az előkerült leletanyagot. A meglevő rétegek pedig az előző ásatások, de leginkább a korábbi, nagyszabású építkezések miatt legtöbbször bolygatottak voltak, nem lehetett egységes, zárt rétegként kezelni őket, vegyesen jött elő belőlük sok helyütt az Árpád-kori és a XIV-XV. századi kerámia. Ez nagymértékben megnehezítette az anyag kormeghatározását és értékelését, és azt eredményezte, hogy az ásatások során megfigyelt rétegek elemzése helyett mindenekelőtt a párhuzamok felkutatásával lehetett csak keltezni. A leletanyag ezen kívül eléggé koncentráltan jelentkezett, nagyobb mennyiségben csak a 2002/VII. és a 2003/VIII. szelvényből kerültek elő az értékelhető töredékek. Főleg az anyag kora Árpád-kori részének feldolgozása nem volt problémamentes, hiszen igazán jó tipokronológia csak a XIII. századtól áll rendelkezésünkre a kerámiát illetően. Helyzetemet az is nehezítette, hogy Árpád-kori kerámiát leginkább falvakból (Kardoskút, Tiszaeszlár, Tiszaörvény, Doboz) ismerünk, ami pedig a XI-XIII. századi egyházi-kolostori kerámiaanyagokat illeti, sajnos az ezeket felszínre hozó ásatások anyaga 81 Egy 14. századi vörös bögre/kis fazék, amely a 2003/12. szelvényből jött elő, a korai fal mellől. Ltsz: 2005.22.1. 82 A 2002/1. szelvény DK-i részén, a kiszedett falalapozás mellett, a fal építési habarcsrétegének felszínén, 115 cm mélységben egy II. András obulust (CNH, I, P. 41.) találtunk.
