Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
BÚZÁS Gergely — ESZES Bernadett 62 térszerkezetének magja görögkereszt alakban bővített kupolatér, amelynek melléktereit empóriumok kísérik.75 Ez az oldalkarzatos épületforma jelenik meg a XI. századi orosz építészetben: Kijev76 (1018-1037) és Novgorod77 (1045-1062) Szent Szófia templomainál az U alakban előcsarnokokkal övezett, kilencosztatú központi tér sarokterei és az előcsarnokok felett épült karzat. Csemigovban a tömegében szintén a kilencosztatú tértípust követő, de oldalsó előcsamonok nélkül épült székesegyház (1017 után) sarokterein kívül az oldalsó keresztszárakban is áthúzódik a karzat, sőt a karzat terét a középtértől egy hármas árkáddal áttört fal el is választja.78 E megoldás a belsőnek az empóriumos bazilikákra emlékeztető térhatást kölcsönöz. A görög monasztikus építészet szokásainak megfelelően épült a monostornak a templomtól délre feltárt XI. századi faszerkezetű trapezája is. A 6,5 m széles és feltehetően 15,5 m hosszú épületnek teljesen csak a nyugati falát tudtuk feltárni, de egy cölöplyuk alapján nagy valószínűséggel megállapíthatjuk az északnyugati sarkának helyét is.79 A templom főhajójával nagyjából azonos méretű, azzal párhuzamosan álló, téglalap alaprajzú épület falai boronaszerkezetűek lehettek, ugyanis cölöplyukakat csak a rövidebb oldal közepén, az egykori bejárat kapuszárai helyén találtunk, illetve az északnyugati és feltehetően az északkeleti sarokban. Az északnyugati sarokban feltárt cölöplyuk helyzete arra vallott, hogy ezzel a boronaszerkezet sarkát kívülről erősíthették meg. Az épület tetőszerkezetét a belső sarkokban alapozás nélkül, habarcsba rakott nagy patakkavicsokból épített négyzetes alaprajzú pillérek tartották. A délnyugati pillérnek néhány alsó kövét, illetve habarcslenyomataikat, az északkeleti pillérnek csak a habarcsfoltjait találtuk meg. A pillérek falazásához ugyanolyan patakkavicsokat használtak, mint a templom alap falainál.80 Valamikor a XII. század folyamán a templom és trapeza közé egy másik faépület készült, amely nyugatról zárta le a kolostor udvarát. A két középpillérrel tagolt épületszámy északnyugati sarkában egy kemence állt, talán konyhának használhatták. A szerzetesek cellái nem kerültek elő. 75 Krautheimer 1986, 338-340. 76 Heard Hamilton 1983, 23-31. 77 Uo. 39-42. 78 Uo. 30-33. 79 A kövekkel körülrakott cölöplyuk mellé később egy falazott kettős sírt ástak be és ez elpusztíthatta a épület sarkának a nyugati részen megfigyelthez esetleg hasonló többi nyomát. 80 Ilyen patakkavicsokból épült a Duna partján álló több római erődítmény, például a lepencei őrtorony és a gizellamajori erőd is. Nem kizárt, hogy a monostor építéséhez valamelyik közeli római romból hozták ezeket a köveket.
