Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
59 XI. századi görög monostor Visegrádon képzelhető el. így viszont csakis karzatszinten helyezkedhettek el. A négy nagy vállkő túl sok ahhoz, hogy a kicsiny templom keskeny főhajójában egy nyugati karzat homlokzatán elférjen, sokkal inkább a mellékhajók feletti oldalkarzatokhoz lehet őket kapcsolni. A kisebb vállkő egy vékonyabb falban helyezkedett el. Az azonos oszlopméret miatt elképzelhető, hogy ez is a többi vállkővel egy sorban, de egy nagyobb árkádív osztójaként kapott helyet, például egy olyan oratórium-szerű szakaszban, ahol az árkádot ablakként képezték ki: a vastag mellvédfalat levékonyították, hogy fentről kényelmesen át lehessen látni felette a templom föhajójába, illetve főszentélyébe. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a XI. századi faragványokból egy oszlopos, empóriumos bazilikára következtethetünk, feltehetően az empóriumokhoz kapcsolódó emeleti oratóriumokkal. A szentélyfej alaprajzi megoldása más korabeli magyarországi emlékeken is megtalálható: a földrajzilag legközelebbi és valószínűleg legfontosabb analógia a Szent Mihály-hegyi (zebegényi) barlangkolostor XI. századi templomának sziklából kivájt szentélyfeje. A templom falazott hosszháza a Szent András monostoréhoz hasonlóan, itt is kváderekből épült és freskókkal díszítették.52 Zebegényben az egyenes záradékú főszentélyhez kétoldalt ajtók közvetítésével egy-egy pasztoforion-kamra csatlakozik, amelyek végében félköríves fülkék helyezkednek el.53 Szintén fontos analógia az I. Béla által 1061-ben alapított szekszárdi apátsági templom szentélyfeje. Ez utóbbinál a centrális alaprajzú templom mind a négy homlokzatán megismétlődik a szentélyfej egyenes záradékú középső, és félköríves szélső exedrákból álló kompozíciója.54 Nem ismerjük pontosan a szentélytípus negyedik magyarországi emlékének, a pásztói monostor templomának keltezését, de a monostor 1138-ban, mikor egy birtokügyben szerepel, már bizonyosan létezett.55 Erre az időszakra esik egy másik említése is: egy bizonyos Cerbanus, Szent Maximus Centuriae de caritate című műve fordításának, Dávid pannonhalmi apátnak (1130-1151) ajánlott előszavában megemlíti, hogy a mű görög kéziratára Pásztó monostorában talált rá.56 Ezen az adaton alapul az a feltételezés, hogy a pásztói 52 Miklós 1997, 16-21., 14. és 15. kép. 53 Bár a zebegényi kolostorról csak a XIII. századból van adatunk, amikor már a bencéseké volt, ám maga a templomelrendezés a két jellegzetes pasztoforion térrel - amelyekről itt a templom többi részétől való határozott szeparáltságuk egyértelművé teszi, hogy nem tekinthetőek mellékszentélyeknek - határozottan arra vall, hogy eredetileg görög szertartású szerzetesi közösség számára épültek. 54 Tóth 2001/a, 4. kép. 55 Valter 1985, 571-580. 56 Kapitánjfy 1996.
