Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
BÚZÁS Gergely - ESZES Bernadett 56 egy III. Béla érem.40 Az 1980-as évek közepén megkezdték az épület felújítását. Ehhez kapcsolódva volt lehetősége 1986 novemberében Szőke Mátyásnak egy kisebb ásatásra a villa nyugati homlokzata előtt, ahol középkori temetőrészletet és a villa nyugati fala alatt egy középkori falszakaszt tárhatott fel. A villa felújítása félbeszakadt és 1989 után privatizálták. Az épület ezután hosszú ideig üresen romosodott. 2001-ben új tulajdonos vásárolta meg, aki kezdeményezte a régészeti kutatások megindítását. A kolostor hitelesítő ásatását a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma, 2001- 2003 között végzete el.41 A monostor XI. századi épületeinek maradványai a 2001-2003 között folytatott ásatások során kerültek elő. A korábbi, XI. századi település helyén42 létesült templom 16,5 m széles és 22,35 m hosszú volt. Nagyjából négyzetes alaprajzú, háromhajós hosszházból, egyenes záródású fő- és félköríves mellékapszisokból állt. Falai törtkő, illetve patakkavics alapozás felett faragott mészkőkváderekből épültek. Az agyagba rakott nagy patakkavicsokból épült alapfal a legépebben a délnyugati részen került elő. Itt az alapozás kősorát borító habarcsrétegbe benyomódva figyelhettük meg a felmenő fal kiszedett kvádereinek lenyomatát. Maga a felmenő kváderfalazat az északi mellékapszis déli felén maradt meg, egyetlen sornyi magasságban. A déli mellékapszisból és a templom hozzá csatlakozó déli oldalfalának keleti szakaszából csak az alapozási árkot tárhattuk fel, a későbbi beásások és falak azt is erősen megrongálták. Ennek ellenére annyi megállapítható volt, hogy ez az apszis az északinál kisebb volt, a templom déli fala pedig az apszis előtti szakaszon vastagabb lehetett, mint nyugatabbra. Emiatt ezt a falszakaszt a XIV. századi átépítés során le is bontották, ellentétben a fal nyugati részével, amelyet belefoglaltak a gótikus templom déli falába. A XI. századi templom déli mellékhajójának keleti szakaszában mutatkozó rendellenességeket talán egy, e szakasz fölé épített torony magyarázhatta: ez indokolhatta a falvastagítást és a leszűkült belső tér miatt a kisebb apszist. A vastag déli falban helyezhették el esetleg a toronyba vezető lépcsőt, és ez indokolhatta e falszakasz elbontását is a XIV. században, amikor az egyhajós gótikus templomban a lépcső feleslegessé válhatott. A templom főszentélyéből csak a déli fal keleti részének alapozását sikerült feltárnunk. A fal keleti végét a gótikus templom diadalív-alapozásának árka pusztította el. Ám a gótikus alapárok túloldalán megtalált bolygatatlan 40 CNH, I, 98. Ltsz.: 68.115.1. 41 Részben a tulajdonos Radnai László, részben a Kulturális Örökség Minisztériumának anyagi támogatásával, az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszék Hallgatóinak részvételével folyt a kolostor feltárása, az ásatásvezető Búzás Gergely volt. Az ásatásról készült beszámolók: Búzás 2002/b; Búzás 2004. 42 A XI. századi templom déli falának alapozási árka alatt egy korábbi, XI. századi kerámiával keltezett gödör egyik sarkát sikerült megfognunk.
