Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
51 XI. századi görög monostor Visegrádon veszprémvölgyi apácakolostorban készült az a miseruha, melyet ül. Béla király (1172-1196) óta koronázási palástként használtak.15 A XI. században az ortodox és bencés kolostorok hosszú, párhuzamos egymás mellett éléséről beszélhetünk, és nincs arra bizonyítékunk, hogy a görög rítusú kolostori élet a XII. század vége előtt jelentős mértékben hanyatlásnak indult volna. A fordulópont 1204-ben következhetett be, amikor a keresztesek elfoglalták Bizáncot, s ezzel annak befolyása jelentősen csökkent Európában.16 III. Béla király halálával kedvezőtlen fordulat következett be hazánk egyházi életében is. Az egyháziak általános elvilágiasodása következtében a szerzetesi élet szigora is meggyengült, s ez sajnos a bazilita kolostorokat sem kerülte el. Imre király (1196-1204) levélben jelentette III. Ince pápának (1198-1216), hogy a kolostorok a szerzetesek gondatlansága és a megyéspüspökök hanyagsága miatt pusztulásnak indultak. A király kérte tehát a pápát, hogy hozzon létre a számukra egy közvetlenül Rómától függő püspökséget, vagy pedig megreformálásukra latin rítusú apátokat helyezzen az élükre.I7A pápa ez utóbbi megoldást választotta és elvetette egy bizánci szertartású püspökség felállításának ötletét. Döntése bizonyosan annak a szemléleti változásnak köszönhető, amely nyugaton ment végbe»a keleti egyházzal szemben.18 1215-ben a IV. Lateráni Zsinat már arra utasította a latin püspököket, hogy a bizánci szertartású egyházakba latin papokat küldjenek.19 E döntés hatására a XII. században még virágzó bazilita monostorok a Duna és a Tisza mentén is sorban ellatinizálódtak a XIII. század folyamán, és a nyugati szerzetesrendek kezébe kerültek. A visegrádi Szent András monostor Az először a veszprémi egyházmegye 1009-es alapítólevelében említett Visegrád vára Szt. István kora óta vármegye-központ volt. Ispánjának felügyelete alá tartozott az egyik legfontosabb királyi vadászterület: a Pilis erdő. Az ispán rezidenciája egy IV. századi római erődből kialakított vár volt. A vár mellett helyezkedett el a település államalapítás-kori, kis, félköríves szentélyzáródású plébániatemploma. I. Endre és fia, Salamon király korában, a várban és a településen jelentős építkezések folytak, ami arra vall, hogy e két uralkodó alkalmi szálláshelyként ezen a vidéken előnyben részesítette Visegrádot. A várba egy kéthelyiséges kőház, feltehetően ispáni palota épült. A plébániatemplom helyén egy jóval nagyobb és díszesebb, egyenes szentélyzáródású templomot építettek, amely a visegrádi esperes egyháza lehetett. A templom falait belül freskók borították. A karzatot két oszlop tartotta, felső 15 Ipolyi 1886, 182-206.; Kovács 1958, 181-221.; Kovács-Lovag 1988, 58-82. 16 Kádár 1957, 394-95. 17 Solymosi, in A magyar kereszténység 1000 éve, 50. 18 Pirigyi 1990, 57. 19 Nagy 1998.
