Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Restaurări / Helyreállítások / Restoration - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai
281 Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai felújításaikhoz köthető.17 Ekkor az Archaeologiai Bizottság id. Storno Ferencet bízta meg a Rómer Flóris által előzőleg részben feltárt falfestmények kutatására. A felfedezés történetét 1874-ben Rómer mesélte el a „Régi falképek Magyarországon” című művében. A fedő vakolatot a templom szentélyében kezdte el lefejteni. Az északi fal később feltárt, szentély felőli első jelenetét, a Kereszt megtalálását, az akkor már nem élő Storno vázlatfüzete alapján írta le.18 Id. Storno Ferenc erdélyi útjáról számos dokumentum őrződött meg a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában. Az Archaeologiai Bizottság 1869 januárjában bízta meg a középkori falfestmények tanulmányozásával.19 Az elkészült munkát májusban mutatta be a bizottságnak,20 a szélesebb közönségnek az Archaeologiai Értesítőben számolt be.21 Előbb Vajdahunyadra ment, majd onnan Hátszeget érintve, április 29-én érkezett Őraljaboldogfalvára, ahol a templomot „vette föl”. Munkáját nehéz körülmények között végezte. Találkozott a freskókat feltáró művészek örök problémájával: a református hívők nem akarták látni a képeket, sérült állapotuk megbotránkoztatta őket. Őraljaboldogfalván „szép” freskókra akadt, de a „festmények további bonczolásában s vizsgálatában”, a helyi református lelkész akadályozta. Storno útinaplóit, valamint a hazaérkezése után, ezek alapján készített tollrajzokat a Soproni Múzeum Stomo-gyűjteménye őrzi.22 A 49. számú 17 Schulcz Ferenc 1868-ban kezdte el Vajdahunyad felújítási munkálatait. Halála után, 1871-től Steindl Imre vette át a vezetést. Ő volt az, aki 1872-ben a közeli őraljaboldogfalvi templom állapotát is felmérte. A képviselőház megállította Vajdahunyad helyreállítási munkálatait, ezért 1874-ben lemondott állásáról. Wagner pénzügyminiszteri építész 1875-ben újra pénzt utalt ki a Piacsek Gyula vezette építkezésekre. 1907-től Möller lett a Vajdahunyad építésvezetője, az 1908-tól induló őraljaboldogfalvi munkálatokat is ő vezetette. A vajdahunyadi felújításokról: Möller István. A Vajda-Hunyadi vár építési korai. Budapest, 1913. 29-30. 18 Rómer 1874. 129-131. l9Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Az Archaeologiai Bizottság üléseinek jegyzőkönyve, 1869, január 5.-i első gyűlése, Kubinyi Ágoston elnökletével: 10. „Előadó indítványára a bizottság elhatározza, hogy Storno Ferenc építész úrnak erdélyi műútjára, melyen leginkább a falfestményekre fog figyelemmel lenni, 300 fit. utalványoztassék”. Ugyanezt a szöveget, kis szerkesztési változtatásokkal, közölte az Archaeologiai Értesítő: 1869. I. 69. Uo. 36. bejegyzés valamint 1869. ápr. 6: (9). „Stomónak vasúti ingyenjegyet eszközöltek ki. 20MTA Kéziratár. 1869. május 1. (53): „Bemutatja az előadó Stornonak Gyulafehérvárról beküldött Vajdahunyadon és vidékén elkészült 2 naplóját és a falfestmények díszes másolatait, a bizottság ezek fölötti örömét és elégedését kijelentvén Storno urat értesítteti, hogyha talán Erdélyben való tartózkodása hosszabb időre kinyujtatnék és az előlegezett költséggel ki nem jönne, hogy eredményes kutatásait folytathassa, 100-200 forintig költségét megtoldani ajánlkozik”. 2'Storno 1870. 2-3. "Ugyancsak itt találhatóak Storno Ferenc kiadatlan életrajzi jegyzetei. Ezek bár több oldalon keresztül mesélnek az erdélyi útról, nem említik az őraljaboldogfalvi epizódot. A Soproni
