Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása
177 A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása 1970 körül. Ráadásul az akkor elhelyezett kövek néhány töredéke is leesett azóta, ezeket is a kőtár őrzi.18 Akkor nem vitték mindegyik kicserélt követ kőtárba, így az sem kizárt, hogy a feltöltésben megtalált gótikus töredékek innen származnak, és csak az utóbbi 30-40 évben kerültek a törmelékbe. Ennek némileg ellentmond, hogy a köveken olyan habarcsfoltok is láthatók, melyek egyértelműen másodlagos beépítésükre utalnak. Elképzelhető azonban az is, hogy a gótikus fiálés támpillértől keletre lévő, egyszerű fedkővel lezárt támpillémek is volt korábban hasonló díszítése.19 A Lázói-kápolna boltozata felett megtalált töredékek ennek darabjai is lehetnek. A feltöltés kiemelése közben kiderült, hogy a déli határoló fal megtartása gyenge, a kötését vesztett habarcs kipergett, és már a törmelék betöltésekor is nagyobb mennyiségben keveredhetett a feltöltés anyagához. A feltöltésben mélyebbre haladva további nagy méretű, faragás nélküli, valószínűleg a támpillérből származó, de már a falból kimozdult kövek kerültek elő. Ezeken faragás nyoma nem volt látható. Értékelhető habarcsmintát ezeknek a felületéről sajnos nem tudtunk venni. A törmelékben még két gótikus bordatöredéket (L04/6, L04/12) és egy ugyancsak középkori, S-profilú töredéket (L04/7) találtunk, valamint - a teljes anyagban egyedülálló fafaragásként - egy mintegy 8 cm átmérőjű hatszirmú fa virágrozettát, aranyozás nyomaival (L04/4). Ilyen darab előfordulása bontási törmelékben aligha valószínű, a lelet minden bizonnyal egy, egykor a padláson tárolt, berendezési tárgyról eshetett a feltöltésbe. Jelentősége leginkább abban áll, hogy rámutat az Al réteg erősen átkeveredett voltára. A feltöltést itt a vasbeton koszorú készítésekor bolygathatták meg. A feltöltés középső rétegében (.Al ’)20 a töltőanyag nagyrészt homokkőtöredékeket, fmomszemcsés fehér meszes habarcstörmeléket és cseréptöredékeket tartalmazott. Utóbbiak kézzel formázottak, köztük kúpcserép darabok is akadtak (L04/8). Mélyebbre haladva, a feltöltés legalsó, kb. 10-12 cm vastag rétegében (AI) a törmelék összetétele megváltozott. Apró üszkös fadarabok és égett cseréptörmelékek is megjelentek. Ezek azonban elszórtan, égésnyomot nem mutató törmelékbe keveredve fordultak elő, elkülöníthető égett réteget tehát 18 Ilyen az északi torony emeletén elhelyezett kőtár 38.643. számú töredéke. 19 Az északi gádorfal középső, csúcsíves ablakát közrefogó mindkét támpillér egykori kúszóleveles, fiálés kialakítására utalt Entz 1958, 116. A faragványok keletkezését a XV. század közepére tette. A keletebbre eső támpillért azonban már az 1895-ben készült felmérési manuálé is gótikus díszek nélkül ábrázolja: Gyulafehérvári székesegyház. Északi hossznézet. K.OH TT 31247. ltsz. 20 Az A1 és Al’ réteg között határozott határvonalat nem lehetett megállapítani, és a vegyes törmelék összetétele sem mutatott számottevő különbséget, ezért lényegében egy anyagnak is tekinthető. A megkülönböztetés oka az, hogy a kőfaragvány-töredékek az anyag felső részéből kerültek elő, a réteg alsóbb részén ilyeneket már nem találtunk.
