Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása
Halmos Balázs 172 illetően - mindeddig csupán Tóth Sándor fogalmazta meg.5 Az 1990-es évek végén megindult - azóta félbeszakadt - helyreállítási munkálatokkal kapcsolatban Sarkadi Márton foglalkozott a székesegyház építészettörténeti vizsgálatával. Az utóbbi időben Pattantyús Manga egészítette ki újabb adatokkal a Lázói-kápolna mellett álló, zavarba ejtően „romanizáló” reneszánsz Várdai-kápolna történetét.6 A Lázói-kápolnával kapcsolatos kutatásomat 2000-ben kezdtem meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén. Ennek célja elsősorban hiánypótló, hiszen e fontos építészettörténeti emléknek monografikus feldolgozása eddig nem készült. Módszerét tekintve a német „Bauforschung” épületkutató iskola Magyarországon eddig kevésbé elterjedt gyakorlatát igyekszik alkalmazni. Ennek elvi alapvetése egyrészt az, hogy az épülettel kapcsolatos kutatás elsődleges forrása maga az épület, annak minden olyan apró részlete, mely történetével kapcsolatban információt hordozhat, másrészt pedig hogy a kutatást valamennyi építéstörténeti periódus tiszteletben tartásával, lehetőleg roncsolással járó beavatkozás nélkül kell elvégezni. Az elemzéshez úgynevezett alakhü építészeti felmérés, vagyis az objektumot tőle független, abszolút geometriai rendszerben ábrázoló rajz szükséges. Ennek elkészítése folyamán a kutató a nyomrögzítő detektív munkájához hasonlóan gyűjti és dokumentálja az adatokat. Természetesen írott források tanulmányozása is kiegészíti a kutatást, és kisebb feltárások is szükségessé válhatnak, melyek helyét és módját azonban e módszer segítségével igen körültekintően lehet megválasztani, a minimális beavatkozás elvét szem előtt tartva. Az épületen tapasztalható egyes jelenségeket, és az írott források adatait végül külön-külön is megkíséreljük az összes szóba jöhető okkal magyarázni. E magyarázatok aztán egymást erősítve vagy kioltva állnak össze az épület leginkább valószínű történetévé. Jelen tanulmány e kutatás azon részének eredményeiről számol be, melyet a kápolna padlásán folytattunk, s melynek egyik legizgalmasabb kérdése az volt, mi lett a sorsa a főpárkány geiszonját egykor díszítő címersomak. A homlokzatok gazdag heraldikai díszének e darabjaira az épületen ma már semmilyen látható nyom nem utal. Feltárásunk megkezdése előtt létére vonatkozó egyetlen forrásunk Váradi József talányos színezett tollrajza volt, melyet ma Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában őriznek.7 5 Tóth Sándor tanulmányában nem foglalkozott ugyan kifejezetten a Lázói-kápolnával, de észrevételei a középkori északi előcsarnok vizsgálata szempontjából fontosak: Tóth 1983. 6 A tanulmány újonnan előkerült levéltári adatok alapján világít rá, hogy a kápolna egyszerűbb, dísztelenebb, a románkori formákat követő kialakítása elsősorban a püspök végrendelete végrehajtásával kapcsolatos anyagi okokra vezethető vissza: Pattantyús 2000. 1 Váradi Józsefnek a gyulafehérvári Lázói-kápolna homlokzatait mutató, dátumozatlan rajza: Abriss Der Mitternachts Seit igen Eingangs Kappelle in die Domm Kirche zu Carlsburg.
