Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)

Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink

Hatkaréjos rotundáink

térbővítmények is megjelennek. Mindez merőben másféle formaképzési törekvésekre vall - elsősorban a tömegalakítás tekintetében mint amilyenek a mi tájainkon érvényesültek.

Meglepetések azért itt még adódhatnak. Tompos Grúziái hatkaréjosok - Bocsorma: fejedelmi palota-templom című rajzos tábláján (6. kép)10 szerepel egy olyan példa is, amely a tágabb emlékkört szemléltetőről hiányzik: Oltiszi. Alaprajza, amely a lap alján szinte megismétlődik (Kjagmisz-Alti), az említett főbb ismérveket mutatja: kinyúló apszis, törtvonalú külső körülhatárolás, ék alakban bevágódó karéj közökkel. Ám a helyszínen, amely ma Törökország északkeleti csücskébe esik, és az Oltu nevet viseli, 1980 körül nem ez volt látható. A középkorból származó erőd északi fokán hatkaréjos, kinyúló apszisú építmény kívül végig ívesen, mégpedig az apszistól eltekintve egyetlen nagy körív mentén körülhatárolt, méternyi magas, jókora szakaszon fonatdíszes hengertaggal lezárt lábazati része terült el (7-8. kép). Az amerikai kutató, aki erről tudósított, nem tudta megállapítani, hogy lelete miként viszonylik a szakirodalomban előzőleg bemutatott oltui templomformákhoz, amelyeknek a Tompos tábláján látható alaprajz nyilván az egyike. Ettől és a szokásos Kaukázus-vidéki megoldásoktól eltérően az oltui maradvány a mi példáinktól alaprajzilag csupán kinyúló apszisával különbözik. Lehetett arrafelé a kerek alaprajznak apszis nélküli változata is, hiszen a szögletes-bevágásosnak is van (Gogjuba). De az is lehet, hogy a fennmaradt kerek rész csupán alépítmény volt, amely fölött egykor a szokásos módon tagolt épülettömeg jelent meg, mint példul Ani Szt. Hripszime-temploma esetében.11

Ha emígy, ha amúgy, a magam részéről egyelőre maradnék Milétosznál. De talán nem is az a fontos, hogy Kis-Ázsia keleti vagy nyugati peremét kell-e mérvadónak tekintenünk ebben a kérdésben. Mert akárhogy is forgatjuk a dolgot, a helyzet az, hogy a belül hatkaréjos, kívül kerek alaprajzi típusnak - ha tetszik: változatnak - számottevő elterjedése jelenleg csak a középkori Magyarország határai közt, azaz a Kárpát-medencében ismert, éspedig a Tisza vízgyűjtő területének azon a részén, amely ma Magyarország, Ukrajna és Románia között oszlik meg. Indokolt tehát a típus vagy változat történeti szerepének tanulmányozását ezen elterjedés vizsgálatára építeni. Ezúttal megelégednék azzal, ha sikerülne az alapokat valamelyest megszilárdítani.

10 Tompos 2, 159.

11 R. W. Edwards: Medieval Architecture in the Oltu-Penek Valley: a Preliminary Report on the Marshlands ofNortheast Turkey. Dumbarton Oak Papers 39 (1985), 16-17, 20-21, 2., 15-17. kép. Anihoz Id. Tompos 2, 219; Strzygowski, 504: 495. kép.

9