Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Szakács Béla Zsolt: A templomok nyugati térelrendezése és a "nemzetségi monostor" kérdése
Ugyanakkor a jellegzetesnek tekintett elemek fel-feltűnnek bizonyosan nem nemzetségi alapítású emlékeknél is. így például bízvást számolhatunk nyugati toronypárral - és feltehetőleg nyugati karzattal is - Garamszentbenedek és Somogyvár esetében.2' A szepeshelyi társaskáptalani templom nyugati részét is toronypár, karzat és alattuk nagy, nyitott előcsarnok jellemzi.21 22 Nyugati toronypárral épült a II. gyulafehérvári székesegyház23 és nyugati karzatot terveztek a pécsi székesegyház esetében is24 - a példákat még lehetne szaporítani. Igaz ellenben, hogy olyan emlékünk, amely biztosan nem magánkegyúri alapítású, és mégis rendelkezik az összes említett jellemvonással, nem maradt ránk. Ám a részletvizsgálatok fényében azok a „nemzetségi monostor”-nak tekintett épületek sem bizonyulnak teljesen egységesnek, amelyekre jellemzők a fentebbi vonások. Ha ugyanis a szürke és sematikus egyen-leírás mögé tekintünk, az emlékanyag hallatlan változatossága tárul föl. * * * Viszonylag gyakoribb az az elrendezés, amely a szilágysági Ákost (Acîş) jellemzi.25 A talán a XII. század közepére keltezhető, valószínűleg bencés apátsági templom jelenlegi állapotát kisebb XVIII, századi renoválásokon kívül Schulek Frigyes 1896-1902 közötti restaurálása határozza meg. A háromhajós, bazilikális templom fafödémmel fedett, keleten a főhajó félköríves apszissal, a két mellékhajó egyenesen záródik. Úgy tűnik, az építkezés egy korai fázisában keleti toronypárt terveztek, anii valamilyen ok miatt nem valósult meg. A nyugati részen, melyet a restaurálás ugyan erősen A templomok nyugati térelrendezése A vértesszentkereszti apátsági templom építészeti koncepciója. Archaeologiai Értesítő 97 (1970), 291-299, kük: 291-293. Mezősiné Kozák É.: A -vértesszentkereszti apátság. Budapest 1993. 21 Knauz N.: A Garam-melletti Szent-Benedeki apátság. 1. Budapest 1890, 34. V. Mencl: Stredoveká architektúra na Slovensku. I. I’raha-Preäov 1937, 77, 100-103. a feltételezett nyugati karzattartó pillért tagadja. Elfogadja a karzat létét - a nyugati részen összetett felépítményt feltételezve - Tóth Melinda (A pécsi székesegyház nyugati karzata. Építés- Építészettudomány 15 (1983), 429-455. kük: 446), akinek idevágó műve eddig csak töredékesen jelent meg (A somogyvári bencés apátság és temploma az Árpád-korban. Szent László és Somogyvár. Szerk. Magyar K. Kaposvár 1992, 221-250. kük: 225-226) és akinek kimeríthetetlen türelmét és segítőkészségét ezúton is köszönöm. Hasonló véleményen van továbbá Bakay Kornél (Szent László somogyvári apátsága és a somogyi ispáni vár. Műemlékvédelem 36 (1992), 107-110, a korábbi irodalommal). 22 Divald K.: Szepesvármegye művészeti emlékei. I. Budapest 1905, 11-18, V. Mencl: Stredoveká architektúra, 256-264; K. W. Ruminski: Die Kirche St. Martin des Zipser Kapitels. Acta Históriáé Artium 22 (1976), 21-54. 23 Entz G.: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest 1958, 13-14, 30-32, 50-51, 56, 91—92. 24 Tóth M.: /(pécsi székesegyház. 25 Bogyay T.: Az ákosi református templom, 67-70; V. Vătăşianu: Istoria artei feudale în (árile Romíné. 1. Bucureşti 1959, 33; G. Entz: Die Baukunst Transsilvaniens im 11-13. Jahrhundert. Acta Históriáé Artium 14 (1968), 7-10, 127. 77
