Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Emődi Tamás, Lángi József: A síteri református templom építészettörténeti és falkép-restaurátori kutatása
EmÖDI Tamás - LÁNG1 József megfigyelhettünk. Ilyen például a lábazati részek vakolatának mozaikszerű összerepedezettsége, ami vagy a mészdús vakolatnak, vagy a nem megfelelően nedvesített falazatnak, esetleg a túl gyors kiszáradásnak az következménye. Ezen okokra vezethető vissza, hogy a vakolat mindenütt nagyon könnyen elválik a hordozótól. Különösen a lábazati részeken keletkeztek jelentős károk, ahol a falazatba magasra felszívódó nedvesség is jelentkezik. A diadalív hajó felé eső oldalán feltárt angyal hordozója is ugyanolyan vékony és finom szemcseszerkezetű vakolat, mint a szentélyé, a különbség csupán annyi, hogy ennek színe nem olyan vakítóan fehér, hanem halványszürke. Összegzés Az alaprajzi elrendezésből és a XVIII, századtól fogva jelzett falképek jelenlétéből ismert volt a síteri plébániatemplom középkori eredete, igaz ezt csak a keleti épületrésszel kapcsolatban feltételezték. Az épületkutatás nyomán egyértelművé vált, hogy két középkori fázissal számolhatunk, a félköríves apszissal záródó, 7,5 x 6 m-es belső hajóterű első templomhoz utóbb illesztették a 10,4 m hosszú bővítményt, még a nyugati fal bontása előtt, így a hosszanti falak illeszkedése kissé szabálytalanra sikeredett. Hasonlóképpen bővítették nyugat felé még a XIII. században vagy a XIV. század elején a peterdi,75 Látrány-rádpusztai,76 kosztolányi és Balatoncsicsó-szentbalázsi77 Árpád-kori templomok hajóit, melyek közös jellemzője, hogy nyugati karzatuk is volt. A hajónak és bővítményének nyugaton volt a bejárati kapuja, falaikba ülőfülkék mélyedtek - alighanem a XIX. században, az északi oldalon a portikusz felől vágott árkádív helyén is. Keskeny, rézsűs bélletű ablakaik félkörívesen záródtak. A keskeny, félkörívesen záródó, egyenes hátfalú ülőfülkékhez hasonlókat találunk a nagytótlaki rotondánál, valamint Egregy78 és Vadász79 80 plébániatemplomainál. Ritkább megoldás lehetett a fülkék háromszögű lezárása. Mindkét periódusban a hajóban nyugati karzat állt, a korábbi, árkádokon nyugvó gerendafödémes, falazott karzat feljáratát a déli hajófalban alakították ki. A megoldás — főleg kisebb méretű templomoknál - nem túl gyakori (Vedresábrány, Dozmat, Búcsú ), a legmeglepőbb azonban a 75 Balázsik T.: A peterdi református templom. Műemlékvédelmi Szemle (2000), 1-2 sz., 107-110. A csatlakozás vonalában itt is támpil lérek épültek. 76 Koppány T.: A Balaton környékének műemlékei. Budapest 1993, 218 ill. 74. ábra. A XIII. századi templomot a következő század elején bővítették szélesebb, nyugati karzatos-tornyos hajóval. 77 Uo. 132. Mindkét építési fázisban pilléreken nyugvó nyugati karzata volt, a későbbi fölött torony emelkedett. 78 Valter I.: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség Könyvek 43. Budapest 2004, 102, 113 kép. 79 Emődi T. — Lángi J.: A vadászi templom és Keresztrefeszítés-képe, (sajtó alatt). 80 Sz. Máthé M.: Römer Flóris bihari munkássága, 339. 220
