Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
TÓTH Sándor remélhetőleg eredetit felváltóan - Gerényben is előforduló zegzugvonalas fríz igen elterjedt díszítőmotívum lehetett mifelénk. Mutatja ezt a hátszegi Demsus és a kisalföldi Hegy példája, ahol a tömeg három fő részén önmagában, illetve a hajó falain sűrű oszlopállású vakárkádsorral kapcsolatban tűnik fel. Mindekettőt a 13. századra teszik.43 Ugyanakkor van olyan példa is, a borsodi Sajókazán, ahol a motívumot, ívsor és oszlopok nélkül, az eredeti és a bővített román stílusú templomon egyaránt alkalmazták.44 És van olyan is, a Pécs melletti Málomon, ahol a templom, amelynek apszisán ilyen fríz két sorban, ívsorral szerepel, a 13. század második felére kelteződött, holott egyszerűen lépcsőzött bélletű kapuja inkább utalhatna száz évvel korábbi időre.45 De a karcsai összeállítására nem tudok honi párhuzamot idézni. És a hengerpalástba mélyedő, oszlopos közű, ablakos fülkék Karosán, Kiszomborban alkalmazott motívumára sem. Külföldön mindez már all. században jelen volt. A pomposai apátság 1063-ban építeni kezdett tornyán van faloszlop, ívsor és zegzugvonalas fríz is.46 Az utóbbi motívum széles körű 11. századi elterjedését jelzi, hogy Burgundiában szintén előjön, a Tournus-i Szt. Philibert előtemplomán, ahol faloszlopok helyett széles lizénákat alkalmaztak.47 Homorú, részben ablakos fülkék pedig, a közöttük lévő faloszlopok fölött szabatosan képzett vakárkád ívekkel, katalán szentélyekből — az 1040-ben felszentelt Cardona-i Sant Vicénkből vagy az 1074 utáninak tartott Frontanya-i Sant Jaume-ból - idézhetők.48 Ez a „premier art roman” világa, amit az „ottonisch” déli megfelelőjének szokás felfogni.49 43 A gerényi frízhez vö. 33. jegyzet. Demsushoz ld. Dercsényi, 99-100. kép, 194 („normann” dísz gyanánt említve). Hegyhez Mend I, 162-163, XXXII-XXXI1I. tábla; vö. Súpis pontiatok na Slovensku. 1. Bratislava 1967, 280 (Őierny Brod) és Pamiatky na Slovensku. Súpis pamiatok. 4. Bratislava 1978, 222: 196. kép. 44 Simon Z.: Egy lépés előre: újabb középkori részletek a sajókazai templomon. Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok. Szerk. Bardoly I. - Haris A. Budapest 2002, 114- 119. 45 Mendele F.: Pécs-Málom középkori temploma. Építés - Építészettudomány 15 (1983), 134- 136, 138-139: 5-6. kép, 140, 143: 9. kép. A karcsai délnyugati kapu (ld. 27. jegyzet) eredeti alakjában meglehetősen hasonló lehetett a málomihoz. A béllettípushoz vö. Paradisum, 237, 262: 60. jegyzet, 351. 46 H. Fillitz: Das Mittelalter. 1. Propyläen Kunstgeschichte 2. Berlin 1969, 208. tábla, 209 (a zegzugffíz a második szinten található). Vö. Barral i Altét, 24, 28. A párhuzamot Hegy kapcsán (vö. 43. jegyzet) mis Mencl I, 163: 176. jegyzet említette, kormeghatározás nélkül. 47 J. Vallery-Radot - V. Lassalle: Saint-Philibert de Tournus. Paris 1955, 15-16, 205, 6-8., 22- 23., 76-77., 166. tábla. Vö. Barral i Altét, 34-35. 48 E. Junyent: Catalogne romane. 1. 11 n. 19682, 95-96, 170, 172, 14., 19., 63-64. tábla. Vö. Barral i Altét, 26, 29 (Cardonához). 49 Az e bekezdésben említett példák Barral i Altét könyvében The First Southern Romanesque cím alatt tűnnek föl (24. skk). A következő fejezetcímhez - The First Northern Romanesque (39) - főleg német Ottó-kori emlékek kapcsolódnak. Vö. Lexikon des Mittelalters I. München-20
