Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
TÓTH Sándor kétoldalt vakon. A fülkék valamivel a padló fölött kezdődnek, és az ablakzáradék magasságában végződnek. Köztük vékony faloszlopok helyezkednek el, lábazat és fejezet nélkül, amelyek a padlóról indulnak, és a párkánynál végződnek. A hiányos aljú karéjközökben vaskosabb, lecsonkolt faloszlopok tűnnek fel, amelyek fent belevesznek a barokk boltozatba, és Molnár Vera szerint a hatszögű dobban is folytatódtak (27. kép).32 Gerényben az egyetlen külső díszítő forma a hatszögű rész újnak ható lezárása: zegzugvonalas tégla párkánysáv. A hatszögű résznek minden oldalán volt ablaka. Ezek háromszöges vagy lekerekített zárásúak. A karéjos résznek csak a keleti és a déli oldalán mutatkozik ablaknyílás. A két déli ablak nyilvánvalóan átalakított, a nyugat felé eső bele is vág a kapunyilás sarkába. A keleti ablak nincs megnyitva. Ez félköríves zárású, keskeny résü, kétfelé tölcséresen táguló formájával, amelynek belső felét középkori falképréteg fedi, eredetinek fogadható el. Belül, úgy látszik, még párkány sincs, csak falvisszaugrás a karéjok hengerpalástja és a hatszögű tambur fölött. Szembeötlő a karéjközök lekerekített formálása, amihez a hatszögű dob sarkainak és szögleteinek átmenetes alakítása is hozzáadható.33 Kolozsmonostoron a rotunda északkeleti részén faragott lábazati kiugrás maradt meg, amelyen függőleges tagolóelem indítása nem mutatkozott. Nem jelentkezett a belsőben sem ilyesmi, sem kisebb fülkékre utaló részlet, noha az ásatók szerint 30 cm-nyi padlószint-emelést lehetett megfigyelni az apszidiolok utólagos szűkítésével kapcsolatban (amit az alaprajz csak az északkeleti karéjban mutat). A függőleges tagolóelemek hiánya, amihez hozzászámítható az a körülmény is, hogy a keleti karéj és északi szomszédja között — amelyet teljesen feltártak - kisebb a méretkülönbség, mint Kiszomborban vagy Karcsán, az erdélyi példát Gerényhez fűzi.34 32 Vö. 23. jegyzet; ld. még Csányi-Lux, 29; Nagypál, 104, 106: 81., 113: 93/c., 118: 94., 121: 98-99. kép; KÖH Tt 34969 (hosszmetszet az északi oldal nézetével), D 11933 (ehhez manuálé, 14. sz). 33 E részletekhez ld. főleg Zaloziecky I, 23 (ábrával), 2., 4-7. kép (metszet, külsők), 25-26 (8- 10. kép); Zaloziecky 2, 373-374 (161-162. kép), 375-376: 163-164., 378-380: 166-168. kép. O kételkedett abban, hogy a zegzugfríz régi eredetű-e. Az 1912-ben elvégzett helyreállítás alkalmával, amikor a rotunda új tetőt kapott (MOB 1912-1913, 246), nyilván a párkányt is felújították. Zaloziecky az első esetben 30, a második esetben 20 cm-es visszaugrást említ a hengerpalástok felső szélénél. A dob mindkét ablaktípusát románkorinak tekinti, hivatkozva a karéjok fúlkécskéire, amelyeknek lezárása hasonló kettőséget mutat. A háromszögű lezárást egymáshoz döntött téglákból alakították ki. A „kupolához” vö. 22. jegyzet. Vö. még Menet 1, 359-360 (ő a dobbal kapcsolatban csak háromszögű ablakokról szól, és a zegzugfrízt lényegében eredetinek tekinti); Marosi, 296-297 (hasonló álláspontokkal); 26. jegyzet (a kapuhoz). 34 Vö. lambor-Matei 1, 606-607. A két említett karéj legszélesebb része között a különbség az alaprajz (2. kép) léptéke szerint legfeljebb 10-15 cm. Karcsán az alaprajzi szerkesztések szerint a keleti karéj indítása 70-80 cm-rel volt tágabb, mint a két szomszédosé. Kiszomborban ugyanez a különbség két manuálé szerint 34-38 cm (KÖH Tt D 30039, Kerner Gábor 1975, 16
