Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház rózsaablakának kőtári töredékei és Möller István rekonstrukciója
46 szentély külső falait burkoló barokk köpenyfal kialakítását. Nehéz tehát fogódzót találni a kereszthajófalak ablakainak átalakítása, és a rózsaablak, valószínűleg ezzel együtt történt pusztulása időpontjának megállapításához. A munka kezdetekor kérdéses volt, vajon a jelenleg látható rózsaablak mennyire hű mása az eredetinek? Egyáltalán, célul tűzte e maga elé Möller István az eredeti ablak pontos másolatának elkészítését? Rendelkezett-e elegendő adattal a hiteles rekonstrukcióhoz, milyen mennyiségű töredék állt rendelkezésére? Vajon a töredékek alapján egyértelmű-e az ablak összeállítása, vagy az másként is elképzelhető? Utóbbi kérdés Möller Istvánnak és munkatársainak is fejtörést okozhatott, bizonyság erre néhány felmérési manuálé hátoldalára skicceit, a végleges rekonstrukciótól eltérő kialakítást mutató vázlat5, amelyek minden bizonnyal az e probléma feletti viták tanúságai. Az ablak léte és elhelyezkedése nem lehetett kérdéses, régebbi ábrázolások6 és saját felmérése7 is egyértelműen mutatja a külső és belső falakon is az ablakkeret külső kősorának egy részét. Ebből adódóan a legfontosabb méret, az átmérő meghatározása nem vitás. Kérdés, az ablaknyílást kitöltő szerkezettel ugyanez -e a helyzet? Vegyük szemügyre a századeleji dokumentumokat, az ablak elhelyezkedését, szerkezetét és a kőtárban őrzött töredékeket: Möller István hagyatékában több, a rózsaablakot és a kereszthajófalat ábrázoló rajz maradt fenn8. Nagy részük felmérési manuálé, ezek különös jelentősége, hogy munkái előtti állapotban mutatják az épület e sok építés közbeni tervváltozáson és későbbi átalakításon átment részét. A felmérések mérőszalag és függőón segítségével készültek, minden kő jelölésével és mérésével. Nagyon részletesen mérte és ábrázolta a falak dőlését, a kőfaragójeleket, falelválásokat, csorbázatokat, minden olyan nyomot, amely építéstörténeti jelentőséggel bírhat. Megvan továbbá a rózsaablak rekonstrukciós rajza9. Ezen nemcsak a profilok sérülés nélküli, "ideális" formáját tüntette fel, hanem jelölte egy későbbi átalakítás nyomait is. Megpróbáltam ellenőrizni a rajzok hitelességét, ezért újraszerkesztettem mindkettőt (1. és 2. rajz). Möller István felmérését és a kereszthajófal mai állapotát összevetve, a következők tűnnek fel: A kereszthajószár sarkaiban faloszloplábazat látható, ezt a felmérés készítésekor még a középkor óta megemelt padlószint takarta. A lábazat felett azonban nincs oszloptörzs, mint az északi kereszthajószárban, a kősorok több-kevesebb szabályossággal a falsarokig 5 OMVH, könyvtár, Möller István kéziratos hagyatéka, 315/67 rajz 6 Entz Géza idézett mű, 3.kép, kőrajz az 1850-es évekből 7 OMVH, könyvtár, Möller István kéziratos hagyatéka, 315/24 és 315/20 jelzetű rajzok: felmérési manuálék a déli kereszthajófal külső és belső nézetéről *A hagyaték részben az OMVH könyvtárában, részben a tervtárában található. * OMVH, Tervtár, K4598 jelzet, papíron szerkesztett rajz, ceruza, körző
