Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Takács Imre: A gyulafehérvári székesegyház lapidáriumának feldolgozásáról (munkabeszámoló)
37 Möller István tudományos igényű dokumentációs módszerének még egy figyelemre méltó emlékét találhatjuk meg a gyulafehérvári északi torony első emeletén. Ez pedig a már említett gipsz makett, amellyel kapcsolatban így ír az 1908, június 30-i munkajelentésben: “Meg kell említenem, hogy az alaperősítő munkáknál az öreg sekrestyében a templom padlója alatt XI. századbeli építmény romjaira bukkantunk. Ezen építményről az egész helyzetet feltüntető 1:20 léptékű modellt készítettem”'. Ez a modell, amely egy a Várday-kápolna környékének feltárását ábrázoló másik makettel együtt került elő, a korai magyar műemlékvédelem minden bizonnyal egyik igen ritka dokumentuma. Részletekre figyelő, aprólékos, dokumentatív gondosság és okos szerkesztés jellemzi ezeket a valószínűleg egyszerre dokumentáló precízségből és demonstrációs célzattal szétszedhetőnek tervezett helyszíni maketteket. A faragványok látványosabb részéhez tartoznak a régi sekrestye befalazott kapujának Möller által kibontott töredékei, egy óriási normann pálcatagos szerkezet darabjai, zárókövek, és főként a déli kereszthajóhomlokzat szintén befalazott nyílásának kibontásakor megtalált rózsaablak alkatrészei. Keresni kezdtük ezeken kívül azokat a faragványokat is, amelyeket Bágyuj Lajos talált elsősorban az északi torony csigalépcsőjének újjáépítése során. Fényképfelvételek és visszaemlékezések tanúsága szerint ezek a darabok a püspökség udvarán összerótt polcokon és a falak mentén voltak elhelyezve korábban. 129 tételt tartalmazó jegyzéket is közölt ezekről nehezen követhető megjelölésekkel. Annyi bizonyos, hogy néhány darab ebből a leletből ma a torony kőtár-szobájában található Möller gyűjtésével összekeverve, így például egy finom faragású, rendkívül gazdag ornamentális rendszerű féloszlopos párkányszerkezet töredékei, talán kisebb belső építmény maradványa. A fényképeken még lényegesen épebb állapotban vannak, és több van belőlük. A kőtári gyűjtemény legutóbbi gyarapodásának magunk is tanúi lehettünk, amikor 1997-ben a templom előcsarnokának kőburkolatát felemelve, addig arcra fordított újkori síremlékek fordultak ki a földből. Annak ellenére, hogy különböző időszakokban fellelt töredékek keveredtek össze a polcokon, és a Möller-féle jegyzék számozása csak helyenként volt már felismerhető, érdemesnek láttunk, hogy a munka megkezdése előtt pontos, térkép-jellegű dokumentációt készítsünk a raktár tartalmáról. Római számokkal újból végigszámoztuk a polcokat, és az egyébként új numerus kurrens jelöléssel ellátott faragványokat a polcok szerint is jegyzékbe vettük. Jelenleg 411 tételt tartunk számon, ideszámítva a gipszöntvényeket is. Ezt követően a teljes anyagot egyenként lefényképeztük, és elkezdtük tételes felmérésüket* 10. A következő év nyarán " Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Irattár 454/1908 10 A fényképeket Szepsy Szűcs Levente és Mudrák Attila készítette.
