Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
264 években - mivel meghasadozott - az eredeti forma és felírat megőrzésével, átöntetett. Irodalom: Müller: Die Kirchliche Baukunst der romanischeken styles in Siebenbürgen. 1859. 225, Névkönyv. 1871. 38-39, Csänki 1913. V. 374-375, Kelemen Lajos: A szászlónai református templom mennyezet és karzatfestményei. Művészeti Szalon. 1927. 3-9, Kelemen 1943. 22, Kelemen 1977. 211, Kabay 1981. 94, Ricci József. Néhány adat Magyarlóna /régi nevén Szászlóna/ múltjából. Erdélyi Híradó. 1990. IX. 22, Várady-Borbély 1991. 68-69, Ricci József: Turista-hívogató. Kalotaszeg. 1991 II. 4, Ricci József: Magyarlóna. Kalotaszeg. 1991. IV. 4, Entz I. 52. 54. 120, Entz II. 1996. 35. 217, Miklósi 1997. 287, Szatmári Klári: A szőlőfutotta tornác mögött... Műemléklap. 1998. 9. 7. Adattár: 1298. „Terra et villa Louna” Csere utján a Gylo és Fenes között fekvő, termékeny határú falu Péter erdélyi püspök tulajdonába kerül. /Csánki 1913. V. 374, Jakó 1997. 566./ 1332. „Johannes sacerdos de Lona solvit XL banales novos” IMon. Vat. I. 1.103, Entz l. 1994. 120./ 1449. „Anthonius plebanus de Lona” /Dl. 36391. 92. 3, Jakó 1990. 762, Entz II. 1996.371./ 1482 - Gót kisbetűs /minuscula/ felirata: Cristus rex Venit in pace Deus Homo Factus Est Anno Domini MCCC8II /Krisztus király eljött békében, az Isten emberré lett. Az Úrnak 1482 évében /. 1525. Óbudai néhai Bornemissza János végrendeletében a lónai egyházra hagyott zászló „vexilli cruciş” /Jakó 4125, Entz II. 1996. 371./ 1822. „ A templomot renováló kőműves pallérnak, minthogy a sanctuariumban /szentélyben m.s.cs./a bolthajtást leszedte s szakaturára tsinálta, a templomot kívül-belül lemeszelte. 200 v.rf. / Jäger István kurátor számadása. A magyarlónai ref. egyház iratai. A kolozs-kalotai egyházközösségek iratai az Erdélyi Ref. Egyházkerület Kvári Gyűjtőlevéltára XXIV. csomó./ Magyarnádas. /Kalotanádas/. Nădăşel. Kolozs m. A 13 században részben a kolozsmonostori apátságé, részben magánbirtok volt. Neve Falső-Nádas, vagy Fel-Nádas formájában jelent meg, Magyarnádas formájába csak a 15 század végén Írják.
