Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
251 1444. Tanúkialgatás Imre bácsi plébános megverése ügyében. Szerepel „oraculum... extra ecclesiam sancti Egidif /Jakó 1990. 522, Ente Baukunst. 145, Entz II. 1996. 324./ 1450. „Johannes de Bach ecclesie parochialis plebanus” /Dl. 36391. 108. 2, Jakó 1990. 665, Entz Baukunst. \A5,Entz\. 1994. 110./ 1481. „Plebanus ecclesie de Baach” /Dl. 32443, Entz Baukunst. 145, Entz I. 1994. 110./ 1485. Albertus presbiter capellanus de Baach” /Dl. 36397. 4. 1 ,Entz Baukunst. 145, Jakó 1990. 2529, Entz I. 1994. 110./ 1501. „Andreas presbiter plebanus de Bach”/Dl. 36405. 167. 1-168, Entz Baukunst. 145, Jakó 1990. 2>22\, Entz I. 1994. 111./ 1504. „Michael presbiter plebanus de Bach” /Dl. 28471, Entz Baukunst. 145, Entz I. 1994. 111./ Kisfcnes. Finişel. Kolozs m. A középkori oklevelek a három Fenest /Szász-, Magyar-, és Kis-,/ általában egyazon címszó alatt említik. Legkorábban, 1456-ban emlitett falu Léta várához tartozott. Irodalom: Csánki 1913. V. 351, Coriolan 1966. Adattár: 1456. „Poss. Kysfenes” /Coriolan 1966./ 1500. „Fenes” /Dl. 28663./ * Ortodox /fa/templom. 1756-ban emelt /fa/temploma és a harangláb későbbi alkotás, s így középkori részleteket nem őriz. Kiskalota. Cálata. Kolozs m. A középkorban a Kalota és a Kiskalota két önálló település. Ma csak Nagykalota helyiséget ismerünk Irodalom: Entz II. 1996. 326 Adattár: 1439. „Poss. Kaltha” /Dl. 28831, Csánki 1913. V. 365./ 1441. „Poss. Kyskalatha” /Dl. 30802, Csánki 1913. V. 365./ 1461. „Kyskalotha” az ötvenedből „iura plebani 1” /Dl. 25989, Entz II. 1996. 326./
