Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
230 Kvári Gyűjtőlevéltárában. Magyargyerőmonostor. XX csomó./ 1844. Vallató kérdésekre adott válaszok a magyargyerőmonostori egyház javainak összeírása tárgyában: „Vagyon a Sz. Ekklának Derítén a Magyar Templom útján járó öröksége, az össze omlott puszta templom czinterme. Hossza 19, szélessége 17, összesen 343 quadrat öl... A Deritei sellér telken mostan lakos Popa Mikula... taxát fizet a Kalotaszegi terület T.Esperes Úrnak, mint a Filia már ki is pusztult Templom egész fundusáért../ Bogdán János magyargyerőmonostori kurátor számadása 1844. A kolozs-kalotai egyházközösség iratai az Erdélyi Ref. Egyházkerület Kvári Gyűjtőlevéltárában. Magyargyerőmonostor. XX csomó/ Dezsőfalva. * Elpusztult település Nagyalmás határában. A falu Almásvára vagy Dezsővára alatt, a vár birtokosainak szolgálatában álló jobbágyfalu volt, később - nem tudni mikor - Nagyalamással, illetve Váralmással olvadt össze. 1864-ben Kispetri helyneveinek összeírásában még ez olvasható: „ Tofar a Nagyalmási határ szomszéd-ságában - ehez közel fekszik az Nagyalmási határban az úgynevezett Dezső vára, melynek al-jában van Dezső falva, hol a szilva fák ma is meg vannak”. Oklevelekben 1434-től szerepel 1434-ben és 1436-ban Almás nevet is viselte. Irodalom: Csánki 1913. V. 346, Szabó T. 1942. 285-286. Adattár: 1434. „Poss Desewfalva” /Dl. 26883. 29246. / Eger begy. Agirbiciu. Kolozs m. /Ortodox t. / Oklevelekben 1448 óta szerepel. A középkorban az erdélyi püspökség tulajdonában volt. Irodalom: Csánki 1913. V. 347. Egeres. Aghireşu. Kolozs m. Már a koraközépkorban egyházzal bíró, jelentős település. Földesura, a kolozsmonostori apát- ság kérésére I. Lajos királytól 1370 ápr. 18-án heti vásár tartására, Zsigmond királytól pedig 1427. nov. 5-én, országos vásár tartására kapott engedélyt. 1360-ban János, 1395-ben Péter nevű plébánosai ismertek. 1418-ban Henrik kolozsmonostori apát malomépítési engedélye
