Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
221 * Unitárius templom. Felsőjára pusztulása 1602 júliusában, az itt garázdálkodó tatár hordák miatt következett be, ekkor elpusztult templomának köveit, 1640-ben, a mai unitárius templom tornya harmadik szintjének építésére használták fel. Az alsójára! kát. templom „Domus historia”-ja megemlíti, hogy Felsőjára falu középkori eredetű templomának romjai még a 18 század elején is láthatók voltak, s még a múlt század közepe táján is hordtak innen építkezéshez való köveket. Ma már csak határnév jelzi az egykori település és temploma létezését. A 13 századi, még a tatárjárást megelőző évekből származó, 1568-tól máig unitárius templo-ma egy sor román kori emléket őriz. Nyugatra eső, ikerablakos tornya alsó két szintje egyidős a hajóval. A templom, a 15 század elején kaphatta új, két rövid boltszakaszos, támpilléres, gó-tikus szentélyét. Az egyszer hornyolt bordák alatt két keresztboltozat zárkövei rozettás díszí-tésűek. Az egyenes záródású szentélyből csúcsos diadalív nyílik a román kori hajóba. A középkorban a templom Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. Irodalom: Csonki 1913. V. 710-712, Entz. I. 1994. 72, Entz Baukunst. 120, Ent: II. 1996. 44. 95. 208. 224. 227, Jakó 1997. 347. 425. 434. 568, Ricci József: Lapok Alsójára múltjából. Művelődés. 1995. 4-5 szám. 36-40. Adattár: 1276. „Jara-i László". Jakó 1997. 347. 1286. ,.Iata-i Murun fia Benedek".Jakó 1997. 425. 1288. Egy határbejárás alkalmával „Jara-i nemesek birtokai „___lakó 1997. 434. 1303. „Dyonisus filius Marcelii de Jara” /Dl. 30591 ./í 1332. „Demetrius sacerdos de Jara solvit XL denarios” / Mon. Vat. I. 1. 91./ 1442. Járai Péter esküt tesz a Szent Miklós templomban. /Jakó 1990. 143 / 1461. „Jarabanya”-n az ötvenből „iura plebani 1 ” Dl. 25989 1485. „Andreas Chani de Mezewchan” tiltja „Laurencium Latarum de Huzywazo /.../ Zynd, Also Jara, Felsew Jara” birtokbavételét. /ENMLt Wass Lvt. / 1850-1855 - néhai Váradi Albert Ferkó /1839-1938/ alsójárai fazekas szerint „fiatal legényke korában, 1850-0855 körül ő még látta, amint az emberek építőköveket bontanak ki a felsőjárai elpusztult templom alapjából, s a templom alapfalain belül sok emberi csont is előkerült, ami egykori kripta jelenlétét igazolja”. / Ricci 1995. 37./ Andrásháza. Rádaia. Kolozs m.
