Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Marosi Ernő: Megjegyzések a magyarországi romantika épülettipológiájához
17 tartoztak. Ezek valódi monostornak tekinthetők, amelyek azonban külső megjelenésükben beérték az egyéb kegyúri templom-kategóriák szerényebb reprezentációjával. Olykor az igények változása is nyomon követhető. Már Ottó comes zselicszentjakabi alapítása kapcsán arról értesülünk, hogy - a titulust megőrizve - egy Szent Jakabnak szentelt korábbi templom helyén emeltette a monostort1'. A közbecsü terminusaiban kifejezve - attól függően, hogy az eredeti templom plébániai egyház vagy capella, szilárd építésű vagy fatemplom volt-e és rendelkezett-e benne a kegyur temetkezési joggal - ez a beruházás 3-tól legfeljebb 10 márkáról legalább tízszeres mértékben, 100 márkára fokozta az apátság vagyoni becsértékét. Hasonló értéknövekedés tételezhető fel az Aynard-nemzetség zsámbéki monostoralapítása folyamán. Itt először minden bizonnyal egy falusi templom (becsértéke aligha több 3 vagy 5 márkánál) került a család birtokába, amelynek az értékét a temetkezési jog megszerzése 10 márkára növelhette. Nyugati bővítése révén, ha az előcsarnokhoz felépítmény is tartozott, értéke már 15 márkára nőtt és a kéttornyos épület maga megért 25-öt vagy 50-et is, de mivel valódi premontrei monostorról van szó, kétségtelen, hogy 100-at ért16. Ugyanezt igazolja a jáki (immár nem monostornak, hanem kéttornyos, monostor módjára épitettnek értékelt) templom 1592-es becslése (50 márka ezüstre vagy 200 forintra)17. Vértesszentkereszten kis méretű, négyzetes szentélyű (mint épület, 5-10 márkánál többet aligha érő) templom elégíthette ki az 1146-ban már emlitett monostor igényeit - szűkösen, hiszen szentélye mellé hamarosan egy-egy, apszissal záródó kápolnát emeltek, így valósítva meg azokat a liturgikus kereteket, amelyeket a háromhajós épületek szentélyfeje alkotott. Amikor a kolostortól délre a 13. századi háromhajós, kereszthajós templomot építették, a monostor végre nevéhez illő (ad módúm monasterii) épülethez is jutott11*. E templom egyik sokat vitatott rekonstrukciós kérdése tornyá(ai)nak helyzete: a kereszthajó két szára fölött, a négyzete fölött, Kumorovitz L. B.: A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-böl (Pest legkorábbi említése). Tanulmányok Budapest Múltjából 1964. 43-83. 16 V.ö. Valter I.: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban 1986-1991. Műemlékvédelmi Szemle 1991/2. 24-27. Uö: Scliambek im Mittelaller, in: Schambek/Zsámbék. Beiträge zur Geschichte und Volkskunde einer “schwäbischen " (donauschwäbischen) Gemeinde im Ofner Bergland/Ungarn. hrsg. Jelii. M. A. Stuttgart 1996. Bd. I. 46. skk. - Kérdés, vajon az emberi maradványok szerológiai vizsgálata mérvadó-e az épület datálására. A már kegyúri temetkezőhelyként használt falusi templom nyugati építményének elnevezése “Westwerk” (i.m. 51) és elképzeléséhez a szerző az alsódörgyicsei templomrom fennálló nyugati részét nevezi meg. Eszerint a pontos német elnevezés “Querriegel” lehetne. - Ugyanott utalás a kánai apátság feltárt maradványaira is. 17 Barabás S.: Zrínyi György’ birtokainak fölbecslése. Történelmi Tár 1895. 329. skk. "* Az építésmenethez 1. Mezősiné Kozák É.: A vértesszentkereszti apátság. Művészettörténet - Műemlékvédelem V. Budapest 1993. 20. skk.
