Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon
143 kolozsvári Farkas utcai temploméhoz igen közel álló 1524-es kettős nyugati kapuja, amelyeket intarziás ajtószárnyaik évszámai datálnak.43 A kolozsvári Farkas utcai templom kettős nyugati kapuzatának egyszerűbb változata az ótordai plébániatemplom hajóján maradt fenn. Az ótordai templomot számos építési felirat keltezi, szentélye 1465-1478 között készült el, háromhajós, csamokrendszerű hosszházát 1496-1504 között építették.44 Ugyanennek a kaputípusnak a kolozsvárihoz hasonló, ívsorral ékes tympanonnal díszített változata épült meg egy jóval távolabbi épületen: a pesti plébániatemplom déli oldalán. A pesti templom XIII. századi hosszházának két oldalát 1500 körül építették be összefüggő kápolnasorokkal, illetve a XIV. század végi szentély déli kápolnája fölé emeleti oratóriumot emeltek.4'' E nagy építkezés lezárásával függhet össze annak a két reneszánsz pasztofóriumnak a felállítása is, amelyeket 1503- 1506 között Nagyrévi András, illetve 1507-ben Pest városa állíttatott.46 A pesti belvárosi templom és a kolozsvári dominikánus kolostor nyíláskereteinek analógiái előkerültek a budai várpalota kőfaragványtöredékei között is. E töredékek stiláris elemzése vezette arra F. Tóth Rózsát, hogy felismerje e stílus északi, véleménye szerint sziléziai eredetét. E helyes megfigyelést azonban olyan felületes történeti kombinációkkal párosította, miszerint e sziléziai stílus Mátyás sziléziai hódításaival kapcsolatban került volna Magyarországra, és ennek alapján korukat az 1470-es évekre datálta. 47 Ez az értelmezés sajnos teljesen figyelmen kívül hagyta a jól keltezhető erdélyi emlékek kronológiai helyzetét. A palotából származó kőfaragványok mellet s későgótikus stílusáramlat legjelentősebb budai emléke a dominikánusok Szt. Miklós templomának tornya. A kolostortemplom újjáépítése során, valamikor a századforduló körül a hosszház falait felmagasították, és erőteljes falpillérekre támaszkodó hálóboltozattal fedték le. Ezzel egy időben épült a nyugati homlokzat északi oldalára a torony. Alsó magas, hasáb alakú tömbje felett egykor nyolcszögletű felső rész emelkedett. A földszintet a kolostor bejárata foglalta el. Csak első emeletén maradtak meg eredeti részletformák ám ezek igen jellegzetes, függönyíves, mérműves ablakok.48 Hasonló formákkal a siklósi várkápolnában találkozhatunk. Siklóson a nagy reneszánsz-későgótikus átépítést Perényi Imre végeztette az 1507-1519 közti időszakban. A régi várkápolnához reneszánsz oszloptörzsekre támaszkodó csillagboltozatos karzatot emeltek, melynek oszloptörzseit a 4,ENTZ 1996,187-188. 44 ENTZ 1978. 4Í LUX 1933. 48 F. TÓTH 1977. 219. 47 F. TÓTH 1958. 4*MMT IV. 1955.1.350.
