Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon
139 semmit sem tudunk, hibásnak tűnik ugyanis az a nézet, amely az 1479-ben elhunyt Hentel fehérvári polgár által a Szt. Péter templom mellett emelt kápolnájával azonosította. E kis tagolatlan terű, támpillérek nélküli poligonális szentélyű épület hálóboltozatát tartó faloszlopok szinte pontos megfelelői a visegrádi palota egyes oszlopainak.26 Nagylucsei Orbán püspök az 1480-as évek során építette át a győri püspökvárat. A kaputorony mellett emelt kétszintes palotakápolna emeleti terét csillagboltozat fedi. A kápolna támpillérén kifaragott 1487-es évszám keltezi az építkezést.27 Feltehetően ezzel egyidőben készült a palota másik, a Kis-Dunára néző frontját díszítő zárterkély. A két-árkádos alépítmény felett emelkedő erkély főhomlokzatát két darab négyes, keresztosztós ablakcsoport töri át. Az erkély valójában egyszerűsített változata a visegrádi palota nagy zárterkélyeinek: a kettős árkádos alépítményt a címeres erkélyről, az ablakcsoportot pedig az északkeleti palota erkélyéről vehették át a győri építők. A részletformák azonban nem közvetlenül Visegrádhoz kapcsolhatóak, inkább tatai faragványokkal állnak rokonságban.28 A visegrádi stílus - amely a fentebb felsorolt példák alapján az 1460-as években már talán megjelenő előzmények után az 1470-es években és az 1480-as évek első két harmadában terjedt el - valójában szoros kapcsolatban áll a bécsi Stephanskirche építőpáholyának stílusával, konkrétan az ezekben az évtizedekben épülő északi torony alsó szintjeivel. Erre utalnak a rokon formálású ablakkeretprofi lók, konzolformák, lábazati párkányformák, az egész lágy, visszafogottabb fény-árnyék hatásokat alkalmazó tagozatformálás. Egyházi és világi épületek között általában elég nehéz kimutatni konkrét stiláris kapcsolatokat az eltérő típusú szerkezetek miatt, ezért az 1470-80-as évek bécsi műhelyének stiláris hatásai is inkább magyarországi egyházi épületeken szembeötlők. Nem túl fontos de éppen ezért érdekes emlékcsoport az a néhány XV. századi lengyel történetíró munkája arról tudósít, hogy a Szt. Péter templom a város piacterén állt,(GYÖRFFY 1987. 363.) ami sokkal inkább a város főterén, egykor a mai barokk ferences templom helyén álló, csak ábrázolásokból ismert középkori templom lehetett. A mai székesegyház előtt Kralovánszky Alán egy négykaréjos kápolnát tárt fel, amit a ő is a X. századi Szt. Péter templommal azonosított. Sajnos, azonban, e kápolna X. századi keltezése és a Szent Péter templommal való azonosítása egyaránt valószínűtlen. Ez a négykaréjos épület alighanem az Eufrozina királyné által 1162-1172 között a fehérvári palotában alapított Szt. Imre kápolna lehetett, amelyről tudjuk, hogy a későközépkorban a város egyik plébániatemplomává vált. A kápolna teljesen centrális alaprajzi formája ugyanis a bizánci építészetben is csak a XI. században jelent meg, Közép-Európában pedig csak a XI. század második felében és főleg a XII. században terjedt el.( KRALOVÁNSZKY 1984.) 26ENTZ 1974. 125. kép, 210-211. 27 JENEI - KOPPÁNY 1964. 12-13, 62-64. 2,1 SEDLMAYR 1992.
