Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)

Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon

137

stiláris rokonsága a két műhely szoros kapcsolatáról vallanak.12

Nagylucsei Orbán kincstartó egy 1484-es levele amelyben arra kéri a kassaiakat, hogy a budai palota Cisterna Regia-jához szánt száz mázsa ólmot küldjék Ráskai Balázs budai udvarbíróhoz, arra utal, hogy a budai várban a nagy ciszterna és nyilván a vele összefüggő függőkért építését az udvarbíróság végezte.13 Ezek után nem meglepő, hogy a budai várpalota kőfaragványai között is feltűnnek Visegrádról ismert formák, például egy ablakkeret.14

Feltételezhető, hogy a visegrádi műhely tagjai a zsámbéki castellumban is dolgoztak. Zsámbék a XV. században, egészen 1476-ig a Marótiak birtoka volt, majd ekkor, a család magvaszakadtával királyi tulajdonba került, ezután pedig Corvin János birtoka lett. Az 1470-es évek végén vagy a nyolcvanas években folyhatott az átépítés, amelynek során egy, a visegrádiakhoz hasonló későgótikus kandalló került a nagyterembe.15

Zsámbékhoz hasonlóan a szintén Maróti örökségből származó Gyulát is törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak juttatta a király az 1482-ben. A várban, egy ablakkeret köthető e korszakhoz,16 de az szintén rokonságot mutat a visegrádi stílussal. A Corvin féle birtokok építkezéseinek a budai udvabíróság építkezéseihez való kapcsolódásában személyi okok játszottak közre. Az 1473-ban született, tehát ekkor még kiskorú Corvin János birtokainak igazgatását részben az 1484-től 1492-ig budai udvarbírói tisztet betöltött Ráskai Balázs intézte. Ez igazolható Gyula esetében17 és valószínűsíthető a pest megyei Zsámbék esetében is amely később, az 1518- as bácsi törvények 14, cikkelye szerint a budai provizorátushoz tartozott18 *.

A vajdahunyadi várat14 Mátyás anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adta, majd annak 1483/1484-ben bekövetkezett halála után szintén Corvin Jánoshoz került. Uradalmát 1489-1491 között a herceg nevében Nagylucsei Orbán kincstartó familiárisai kezelték.20 A nagyobb építkezések azonban már korábban megindulhattak, amit a kaputornyon feltüntetett egykori 1480-as évszám igazol. Ebből az építkezésből származik a kaputorony zárterkélye. Valószínűleg az 1480-as években épült csak ki teljesen a Hunyadi János által 1452-53-ban emelt nagyteremépület emeletének erkélysora is. Az erkélysort díszítő címersorozaton - amely egyébként a visegrádi palota nagy címeres erkélyéhez hasonló koncepciót tükröz -l2PAPP 1996.

13 BALOGH 1966. 89.

14 BÚZÁS 1990. 43.

15 MRT 7. 1986. 362-363.

16 FELD 1993.

I7KUBINYI 1982. 174.

Is KUBINYI 1964. 67.

14 MÖLLER 1913. Möller István: A vajda-hunyadi vár építési korai. Budapest 1913.

20 KUBINYI 1964. 87.