Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Marosi Ernő: Megjegyzések a magyarországi romantika épülettipológiájához
11 Az individualitás a középkorban nem értendő mindig szorosabb értelemben, személyiségként. A leggyakoribb az épülettípusoknak valamilyen közösséghez, testülethez rendelése, elsősorban a szertartásaikhoz, liturgiájukhoz igazodó építészeti térigényeik alapján. Ezen a feltevésen alapulnak a szertartásrendi építészeti iskolákra vonatkozó művészettörténeti hipotézisek. Amennyiben ezek stíluskritikai tekintetben is összehasonlítható épületre vonatkoznak, van alapja az összefüggés feltételezésének, de ilyen esetekben is külön bizonyítandó (és rendszerint igen nehezen bizonyítható) a rendi építőszervezet egykori fennállása. Az úgynevezett “ciszterci korai gótika” európai stílustörténeti jelentőségének mára többszörösen kétségbe vont hipotézise az egyik legismeretebb példa arra, hogy ennek az igen nagy mértékben - és példamutató módon - centralizált rendnek az építészetében is megkülönbözetetendő a valóban szigorú normákkal meghatározott típusválasztás a kivitelezésben érvényesülő stílustól’. A ciszterci rendi stílus elképzelésének megdőlése a magyarországi középkori építészettörténetben is a szerzetesrendi iskolák érvényességének egyik iskolapéldája - és egyben a történeti áttekintés egyik rendező elve* 4 - alól húzta ki a talajt. A magyarországi templomépítészet tipologizálására vonatkozó számtalan kísérlet sorában különösen a premontrei emlékek rendi összefüggéseinek kimutatására vonatkozó a terv megjelenését az építészet racionalizálásának és az előregyártást lehetővé tevő tipizálásnak folyamatában (220. sk.) tárgyalja. Az épülettípus mint a szerző személyes invenciója ugyanekkor, a Villard de Honnecourt és Pierre de Corbie által inter se disputando tervezett, kettős körüljáros kórus esetén dokumentálható: Panofsky, E.: Gótikus építészet és skolasztikus gondolkodás (1951). Budapest 1986. 39. A típusválasztásban korábban meghatározó szerepet játszó, az ad instar kifejezéssel jelzett, ismert mintakép kijelölésében álló elvről alapvető: Krautheimer, R.: Introduction to an Iconography of Mediaeval Architecture. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes. V (1942). Az 1200 körüli “ciszterci gótika” kérdéséhez és irodalmához összefoglalóan 1. Marosi E.: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Esztergom in der Kunst des 12. - 13. Jahrhunderts. Budapest 1984. 187. V.ö. újabban a renden kívüli tényezők szerepét VI. Lipót korának ausztriai építészetében igen nagy mértékben figyelembe vevő monográfiát: Seeger, U.: Zisterzienser und Gotikrezeption. Die Bautätigkeit des Babenbergers Leopold VI. in Lilienfeld und Klosterneuburg. München - Berlin 1997. összefoglalóan is különös tekintettel Georg Dehio szerepére uo: 199. skk. 4 A román stílusú művészet fénykora (a XII. század végétől a tatárjárásig) című részben 2. Franciás ízlésű emlékek. A cisztercita műhely: Dercsényi D.: A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig. A magyarországi művészet története. I . Budapest 1956. 72. skk. Később már nem: Dercsényi D. - Zádor A.: Kis magyar művészettörténet (A honfoglalás korától a XIX. század végéig). Budapest 1980.
